Rákóczi kapitánya
A Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2024. november 14. 12:27Bár a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) kuruc sikerei elsősorban a könnyűlovasság portyázó hadviseléséhez fűződtek, olykor a gyalogság is kiemelkedő helytállásról tett tanúbizonyságot. E fegyvertények közül is kitűnik Görgény sziklavárának hősies védelme. A kicsiny erősséget II. Rákóczi Ferenc fejedelem egyik elit alakulatának különítménye 1707–1708 fordulóján hónapokon át tartotta a császáriakkal szemben, s miután parancsnokuk, Ráthonyi János kapitány elesett, az őrség egy része kitört, majd sikeresen keresztülvágta magát az ellenséges ostromgyűrűn.
A kiváló magyar tiszt, Ráthonyi János életéről, pályafutásáról igen keveset tudunk. Az adorjáni Ráthonyi családból származott, amely a Kraszna vármegyei Rátonról kapta nevét, nemesi előnevét pedig a Szatmár vármegyei Adorjánról (ma mindkettő Romániához tartozik). A família tagjai a 17–18. század fordulóján Ugocsában és Szatmárban viseltek tisztségeket. A Rákóczi-szabadságharc kitörése után, a fejedelem szatmári ostromtáborában a család két ifjú tagja, János és László egyaránt étekfogóként állt a fejedelem szolgálatába. Az étekfogók a lakomák során a felszolgálásnál segédkeztek, de ezen túl sok egyéb szolgálatot, például küldönci, kísérői feladatot is elláttak, így lényegében a főúri, fejedelmi udvarban nevelkedtek. Amint azt Bessenyey Zsigmond udvarmester konvenciós levelei tanúsítják, a két Ráthonyi fiú szolgálatát – több más fiatal nemessel együtt – 1703. szeptember 17-től számították, és fejenként 35 magyar forintnyi éves fizetést, 5 sing angliai posztót, továbbá egy szolgára és két lóra való ellátást (ételt-italt, illetve szénát és abrakot) kaptak. Vélelmezhetően János és László testvérek voltak, ez esetben pedig mindketten Ráthonyi Ferenc ugocsai szolgabíró és Kökényesdy Zsuzsanna gyermekei lehettek.
Két év alatt katonatiszt lett
Úgy tűnik, János még augusztus közepe előtt elindult hazulról II. Rákóczi Ferenc táborába. Ekkortájt húzódott a császáriak oltalma alá, Szatmár várába egy másik nemesember, Reviczky Imre nagyszőlősi harmincados is; az ő feljelentése nyomán az erősségből aztán lovasságot vezényeltek Ugocsára, ahol 1703. augusztus 12-én több nemest elfogtak – minden bizonnyal köztük Ráthonyi édesapját is. Ráthonyi János ezért két alkalommal folyamodványban kérte a fejedelmet, hogy kárpótolja őt Reviczky javaiból, de Rákóczi azt válaszolta, hogy majd Szatmár kapitulációjakor terjessze elő újra a kérését.
További részletek a Magyar Honvéd magazin november 15-én, pénteken megjelenő számában!
