Az altábornagy a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban Új dimenziók és generációs ugrás a hadviselésben címmel megtartott konferencia második napján úgy fogalmazott, új technológiák, új doktrínák jelentek meg az utóbb időszakban, s ennek a magyar hadseregnek is meg kell felelnie. Ez áll a hátterében a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak, amely célja, hogy alapjaiban változtassa meg a hadsereget. Az altábornagy megköszönte a konferencia szervezőinek munkáját, hiszen az ilyen szimpóziumok segíthetik a döntéshozók munkáját.

Stephan Thomas altábornagy, a többnemzetiségű hadosztályba felajánlott német erők parancsnoka elmondta, a tervek szerint 2032-ig modernizálják erőiket, hiszen ez az alapja az elrettentésnek és az ellenségeik legyőzésének. Úgy látta, a jövő harcmezője még összetettebb és bonyolultabb lesz, ezért fontos a felkészülés, de nemcsak katonai, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is. „Biztos vagyok benne, hogy a szárazföldi műveletek továbbra is döntők lesznek, de rugalmas képességekre van szükség, ahhoz, hogy az összetett kihívásokat kezelni tudják" – fogalmazott. A szárazföldi haderő akkor tud majd hatékonyan fellépni, ha még nagyobb támogatást kap, és képes lesz megőrizni a gyorsaságát, erre ugyanis mind nagyobb hangsúly kerül a jövőben.

A gyorsaság más téren is fontos: a katonai beszerzéseknél például lényegesen le kell rövidíteni az időt, ahhoz, hogy a fejlesztésekkel lépést tudjon tartani a hadsereg. Kiemelte, hogy a digitalizáció elengedhetetlen; ennek hatására felgyorsul a döntéshozatal, nagyobb biztonságot lehet garantálni a civilek és a katonák számára is, és javulni fog a nemzetközi erők közös alkalmazása is. A magyar haderő modernizálásáról azt mondta, a magyar kormány támogatása hozzájárult a gyors eredményekhez.        

Kovács László dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi haderőnemi szemlélője elmondta, a bolygón élő mintegy 7,7 milliárd ember több mint fele használ valamilyen számítástechnikai eszközt. A kibertér ma a társadalmi és gazdasági folyamatok alapját jelenti, s ezért műveleti térré is vált. Miközben már konkrét államok elleni támadásokra is sor került, a nemzetközi jog nehezen talál fogást a kibertérben zajló műveleteken. Hozzátette, fel kell készülni arra, hogy a jövőben mind gyakoribbá válnak a kritikus infrastruktúra elleni támadások. Emlékeztetett, a Magyar Honvédségen belül 2019-ben hozták létre a Kiber Képzési Központot, amely nemcsak az oktatással, de kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik.

Porkoláb Imre ezredes, a nemzeti fegyverzeti igazgató kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős helyettese előadásában a szervezeti paradigmaváltás szükségességéről beszélt. Kifejtette, a duális világrend felbomlásával – a Szovjetunió összeomlása után – sokkal kiszámíthatatlanabb környezet jött létre. A katonai vezetők mind kevésbé képesek átlátni a hadszíntér változásait, és a stratégiai tervezés is veszített hatékonyságából. Ugyanakkor általánosságban is kijelenthető, hogy az emberek nem képesek adaptálódni a folyamatosan és nagyon rövid időn belül megjelenő technikai fejlesztésekhez.

GALÉRIA

Kapcsolódó cikk:
A háború természete nem változott, csak a formája