A Mennyei Birodalomban ma is az égre néznek

Kína − mint a világ egyik legősibb kultúrája s állama − hihetetlenül gazdag hadtörténelmet, ezáltal palotaőrség-, illetve testőrtörténelmet tudhat magáénak. Természetesen most csak egy szűkebb szegmensre szorítkozhatunk: az új Kína nem kevésbé érdekfeszítő fejezetére.

Ennek kezdő időpontja a nancsangi felkelés napja, 1927. augusztus 1. – a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) létrejötte. E polgárháborús időszakban nyilván nem az egységes öltözet kialakítása volt a legfőbb teendő, ám 1928-ban már megkezdték a Taoliao Ruhagyárban bizonyos formaruhák gyártását.

Fordulópontot jelentett 1949. október 1., a népköztársaság kikiáltása. 1950-ben megkezdődött a nagy átszervezés, ami azóta is folyamatos, nevezzék bár „nagy ugrás"-nak, „kulturális forradalom"-nak avagy „nagy korszerűsítés"-nek.
Ennek során az új hadsereg – immár erősen elkülönítve a civilektől – megkülönböztetett gyakorló, szolgálati és ünnepi egyenruhát kapott. Az alapszín egységesen fűzöld lett.
1949-től vált általános sapkajelvénnyé a PLA alapítását jelképező vörös csillagba helyezett „8+1" (ba-yi) jel. Ezt az első időszakot népi, gerillás, milicista stílus jellemezte.

1955–65 az epigonizált szovjet minta időszaka volt, majd ismét a népi stíl tért vissza, a jellegzetes Mao-sapkával.

Az 1984-es díszszemlén a díszöltözet mutatkozott be! Fő ismertetőjele a díszes kínai külsejű, korszerűbb, szemernyődíszes tányérsapka, rajta (ismét) a „8+1" jelképpel. 1988-ig csaknem 644 ruházati elemet újítottak meg, 365 új ruházati elemmel (felvarrók, karjelzések, kitüntetés-szalagsávok, névtábla stb.) bővítették a PLA ruhatárát, s egyben elegánsabb, használhatóbb és költséghatékonyabb lett az egyenruha.

Hongkong visszacsatolásának apropóján 1997 a teljes egyenruhaváltás évévé vált. Az 1999-es díszszemlén már aranyszínű sapkazsinórral, az alapszimbólumot (vörös csillag, „ba-yi") őrző, ám új sapkajelvénnyel, gombos mellzsebekkel feszítettek a tisztek. Sárga-vörös-sárga karpaszományt kaptak zubbonyukra, és csizmát húztak.

2007 ismét egy átfogó korszerűsítés fordulóéve volt, így azóta ezeket a legújabb egyenruhákat, díszöltözékeket hordják a kínai katonák.
A hadseregben fegyvernemenként és emberi nemenként van (női, férfi) díszegység. Valamennyiük viselete: tányérsapka, egysoros zubbony (3-3 haránt-karpaszománnyal a ruhaujjon), sárga oldalcsíkkal ellátott csizmanadrág és fekete csizma, fehér antantszíj vagy hevederöv.

A ruházat alapszíne fegyvernemenként más.

A nők nyugatias, megejtően csinos cseresznyevirág, égszínkék és fehér színű egyen-kosztümökben és díszített kalapban(!) pompáznak. A szabás „H" helyett „X", a cipősarkot 0,5 centiről 5-re emelték. Leginkább a légikísérő hölgyekre emlékeztetnek.

A kínai díszelgőegység fő feladatköre a kiemelt középületek, közéleti személyek, nemzeti ünnepek és diplomáciai események biztonsági és reprezentatív szolgálatára összpontosul. Ezt a díszalakulatok együttesen látják el.
A császárok korától napjainkig fontos szerepet játszanak a parádék, ám az elmúlt 63 évben csupán 13 díszfelvonulást rendeztek. 1959−84 között még október 1-je, a nemzet napja; augusztus 1-je, a hadsereg napja vagy a Népi Hősök Emlékműve sem jelentett kivételt. Pedig külön Nemzeti Szertartás és Díszszemle Alapítványt működtetnek e célokra.

1999-ben viszont annál nagyobb volt a felhajtás, nem beszélve a 2008-as pekingi olimpiáról. Ott aztán megmutatták, milyen látványcsodákra képesek! A 16 ezer 400 tagú díszegységet válogatott leányok s legények alkotják, akiknek elkötelezettsége, fegyelme és önuralma  szó szerint legendás, távol-keleti. Olyannyira, hogy például tű áll ki díszegyenruhájuk ingnyakából, nehogy megbillenjen a fej!

A katona csak az égre tekinthet – a Mennyei Birodalom felé.

(Folytatjuk!)