A sajtot Afganisztánban is szeretik

A létesítmény mindösszesen – a vezetőséget és a kiszolgáló személyzetet is beleszámolva – tizenhárom alkalmazottal dolgozik. A gyár igazgatója, a holland származású John de Wolff, a lehetséges fejlesztésekről az alábbiakat mondta el:

„A sajtgyár rengeteget fejlődött az elmúlt két évben, ezt részben a magyar PRT hozzájárulásának is köszönhetjük. A jövőben viszont nem a korszerűsítésre, hanem a piac bővítésére kell koncentrálnunk. A gyár attól egyedi, hogy ez a tartomány egyetlen olyan tejüzeme, amely pasztőrözött tejből készíti a termékeit. A pasztőrözés egy lassú és költséges folyamat, ezért az itt gyártott tejtermékeknek magasabb az áruk a piacon. Ennek következtében kénytelenek vagyunk az árut Kabulba vinni, ahol a jó minőséget magasabb áron is el tudjuk adni. Ahhoz viszont, hogy hosszabb távon több és jobb minőségű terméket tudjunk előállítani, nagyobb kö

A sajtgyárhoz tartozik egy tejlabor, ahol a sajtüzembe kerülő tej minőségét ellenőrzik. Néhány egyszerű méréssel ki lehet választani a jobb minőségű tejet, ezáltal különbséget lehet tenni a termelők között. Ez akár a felvásárlás árában is megnyilvánulhat, ezáltal érdekeltté lehet tenni a termelőket a jobb minőség előállításában. A magyar Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium az afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoporton keresztül – projectjeinek részeként – új berendezések beszerzésével is kiszállításával, valamint szakmai továbbképzés szervezésével járult hozzá a tejlabor fejlesztéséhez.

Összesen nyolc új műszer, és számos laboratóriumi eszköz került átadásra és beüzemelésére, amelyek a sajtgyár eszközparkjának és munkafolyamatainak korszerűsítését, valamint a munkavédelmi előírások elsajátítását szolgálják. Ezeknek segítségével meg tu

A sajtgyár dolgozói kezdetleges körülmények között, a legalapvetőbb eszközökkel végzik munkájukat.

„Az eszközök kihozatala és rendszerbe állítása után az én feladatom volt az, hogy betanítsam a dolgozókat, hogyan használják az új műszereket. Kezdetben nagyon aggódtam amiatt, hogy a muzulmán világ férfi társadalma hogyan fogad majd egy női munkatársat, illetve oktatót. Nem attól féltem, hogy bántanak, csak attól, hogy nem veszik komolyan, amit mondok, és nem fogadják el a tanácsaimat. Ennek ellenére pont az ellenkezőjét tapasztaltam: egy más országból, más kultúrából jött „idegenként" kezeltek, és nagyon örültek annak, hogy új dolgokat tanulhattak egy külföldi szakembertől. Mindemellett a női mivoltom egy kuriózum volt a számukra, ami nemhogy akadályozta volna tanulást, hanem még jobban odafigyeltek arra, amit mondok" – mondta Borhyné Zimán Judit, aki a továbbképzést tartotta a sajtgyári dolgozók részére.