Az afgán helyzetről egyeztetett a hét vezető ipari hatalom

Videokapcsolaton keresztül tartott megbeszélésüket követően kiadott közleményükben a csúcsértekezlet résztvevői hangsúlyozták: Afganisztán soha többé nem válhat a terrorizmus „biztonságos menedékévé”, és nem szolgálhat más országok ellen irányuló terrortámadások kiindulópontjául. Kiemelték azt is, hogy a táliboknak eleget kell tenniük a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek is.

Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország alkotta G7 soros elnökségét betöltő Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson a megbeszélést követően közölte: nem hosszabbítják meg a csapatok afganisztáni kivonására kitűzött augusztus 31-i határidőt.

A miniszterelnök mindazonáltal úgy fogalmazott: az evakuálási művelet „az utolsó lehetséges pillanatig" folytatódik.

A G7-tagállamok vezetői ezenkívül megvitatták, hogy kormányaik miképpen fognak kapcsolatokat fenntartani a jövőbeni afgán kormánnyal.

Az afganisztáni béke és stabilitás, valamint a regionális stabilitás előmozdítását célzó erőfeszítések összehangolásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai kormányfő. A felek kifejezték szándékukat az együttműködés fokozására a terrorista ideológia terjedése és az Afganisztánból kiinduló kábítószer-fenyegetés elleni küzdelemben. Megállapodtak, hogy erre a célra állandó kétoldalú konzultációs csatornát létesítenek.

„Kapcsolatban kell lennünk a tálibokkal. Valószínűleg lesz egy tálib kormány, amelynek mi, a G7 első számú feltételként fogjuk szabni annak szavatolását, hogy az országot augusztus 31-ig és azon túl is biztonságosan elhagyhassák azok, akik el akarnak menni" – mondta Johnson.

A brit miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nyugati hatalmak „jelentős gazdasági, diplomáciai és politikai” mechanizmusokkal rendelkeznek követeléseik érvényesítéséhez.

A megbeszélés után Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is közös álláspontról beszélt arra vonatkozóan, hogy nyomást kell gyakorolni a tálibokra és el kell érni, hogy az érintettek elhagyhassák Afganisztánt.

Angela Merkel: a migráció „nem akut téma”

A tálib fordulat miatt az Afganisztánból a szomszédos országokba irányuló migráció „pillanatnyilag nem akut téma” - jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Kiemelte továbbá, hogy Németország szükség esetén készen áll az együttműködésre a menekültek ellátásában az Afganisztánnal szomszédos országokkal, akár Iránnal is.

Elmondta, hogy Németország felfüggesztette az afganisztáni fejlesztési programokat, azonban az ENSZ úgy döntött, hogy munkatársainak egy részével és a helyi segítőkkel folytatják a munkát.

Ezért most az ENSZ szervezeteit, köztük a menekültügyi főbiztosságot (UNHCR) kell támogatni, és mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy a kabuli repülőtér működhessen polgári repülőtérként, különben nem tudják bejuttatni az országba a segélyszállítmányokat, például a gyógyszereket – mondta Angela Merkel.

Ismertette: Németország 100 millió euró azonnali támogatással járul hozzá a humanitárius segítségnyújtáshoz, és további 500 millió eurót is elkülönít erre a célra.

Marad az augusztus végi határidő

Mindeközben hírügynökségek és amerikai sajtóforrások jelentették, hogy Joe Biden amerikai elnök nem tervezi az amerikai kivonulási határidő meghosszabbítását. Az értesülést egy meg nem nevezett magas rangú kormánytisztviselő is megerősítette.

A forrás szerint Biden a nemzetbiztonsági csapatával folytatott egyeztetést követően hozta meg a döntést, figyelembe véve a biztonsági kockázatot, amelyet a további maradás jelentene. A The Hill című, kongresszusi ügyekkel foglalkozó lap szerint azonban az elnök készenléti terveket is kért arra az esetre, ha a helyzet megváltozna, és több időre lenne szükség.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket.

A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

Zabihulláh Mudzsáhid tálib szóvivő keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy megtiltották az afgán állampolgároknak a belépést a főváros, Kabul repülőterére.