Dunai hajósok – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Általánosságban elmondható, hogy feladatait illetően a nyílt vízi és a folyami hadihajózás hasonlóságot mutat, ugyanakkor a méretek és a technikai eszközök tekintetében már jelentősen eltérnek egymástól. A haditengerészet eszközparkjához viszonyítva a flottillák úszó egységei kisebbek, merülésük csekély, alig 1–1,2 méter, hogy alacsony vízállás esetén is bevethetők legyenek. A színvilágukat vizsgálva is alapvető különbségek figyelhetők meg, hiszen amíg a tengeri hadihajók jellemzően szürkék – hogy minél jobban beleolvadjanak a horizontba –, addig folyami körülmények között inkább a zöld, a sárga és a barna különböző árnyalatai biztosíthatják a hathatósabb álcázást. Érdekesség, hogy a honvédség aknamentesítői anno, az 1980-as években szintén szürkére festve érkeztek hazánkba, hiszen a konkrét típust tengerre, part menti feladatok végrehajtására is optimalizálták. Jól ismert mai színüket és mintázatukat már itthon kapták meg.

– Az ezred hadihajós alosztályának fő feladata Magyarország hajózható belvizeinek biztosítása; ezen belül hangsúlyozottan kezelendő az aknamentesítési tevékenység, valamint a part menti kritikus infrastruktúrák, kiemelt objektumok, például hidak, egyéb műtárgyak védelme. Az alakulat emellett képes folyamzárakat telepíteni, ezzel akadályozva az ellenséges vízi tevékenységet, ideértve a folyami átkelést. A hadihajósok természetesen alkalmasak a szárazföldi csapatok és a légierő támogatására, s nemcsak fedélzeti fegyvereik tüzével, hanem szükség esetén akár mozgó vezetési pontként működve is – sorolja Szilágyi Zsolt ezredes.

További részletek a Magyar Honvéd magazin május 14-én megjelenő számában!