Erdogan: a NATO-csúcson Bidennel meg kell vitatni a török-amerikai kapcsolatokat

A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Brüsszelbe indult. A tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a NATO-csúcson fog először személyesen találkozni Bidennel azóta, hogy az amerikai elnököt január 20-án beiktatták hivatalába. Jelezte: amerikai kollégájával a kérdések széles körét tervezik megvizsgálni. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökországnak és az Egyesült Államoknak maga mögött kell hagynia „megannyi híresztelést”, és arról kell beszélnie, hogy mit tudnak tenni a jövőben. A védelmi ipart illetően számos olyan kérdés van, amelyet a két ország nem zárt le - hívta fel a figyelmet a török elnök. Kiemelte: ezek közül a legfontosabb az F-35-ös harci repülőgép ügye, amelynek fejlesztési programjából Washington kizárta Ankarát, miután Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól.

A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és a kizárás mellett válaszul felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és további szankciókat helyezett kilátásba a jövőben. 2020. december 14-én Washington újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket. Erdogan a vasárnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Törökország teljesítette az F-35-ösökre vonatkozó megállapodást, szemben az Egyesült Államokkal.

A török elnök egyúttal jelezte: Bidennel górcső alá veszik az amerikai Patriot légvédelmi rendszer beszerzésének lehetőségét is, amellyel kapcsolatos ígéretét Washington - még az Sz-400-as ütegek vásárlása előtt - szerinte szintén nem tartotta be. Erdogan kitért arra is, hogy április 24-én Joe Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat. A lépés a török vezetés heves bírálatát váltotta ki, az ankarai külügyminisztérium még aznap este bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét.

A török államfő vasárnap nyomatékosította a korábbi szavait. Mint mondta: Biden áprilisi állásfoglalása komolyan elszomorította Törökországot. Majd hozzátette, hogy a hétfői tárgyalások során sem mehet el szó nélkül az amerikai álláspont mellett. A török-amerikai kapcsolatokban sok egyéb tényező is feszültség tárgya. A legjelentősebbek közé tartozik, hogy Washington támogatja az Ankara által terroristáknak tekintett szíriai kurd fegyvereseket, és hogy a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot az Egyesült Államok lassan öt év elteltével sem adta ki Ankarának.

Joe Biden amerikai elnök a NATO-csúcstalálkozón, június 14-én, hétfőn, Brüsszelben kijelentette: Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetségesek érdekeinek szempontjából.

Biden a harminc államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójára érkezve hangsúlyozta, hogy a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikk "szent kötelesség", e tekintetben is az európai szövetségesek számíthatnak Washingtonra.

„Azt szeretném, ha egész Európa tudná, hogy az Egyesült Államok ott van" - fogalmazott. „Az Egyesült Államok vállalja, hogy NATO-szövetségeseinek védelmében lépéseket tegyen, ha őket megtámadnák, ahogyan az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások idején a NATO is tiszteletben tartotta a szerződésben rögzített vállalását"- mondta.

Az amerikai elnök méltatta, hogy egyre több NATO-tagország eléri azt a célt, amely szerint a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, és a többiek is jó úton vannak efelé. Beszélt arról is, hogy a szövetségeseknek fel kell ismerniük az Oroszország és Kína jelentette, a nemzetközi biztonságra veszélyt jelentő kihívásokat. „Sem Oroszország, sem pedig Kína nem cselekszik oly módon, ahogyan az elvárható" - mondta Biden.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek. A NATO-csúcs célja - egyebek mellett - azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira.