Évfordulók éve – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Immár nyolc esztendeje, 2011 januárja óta irányítja Kovács Vilmos ezredes a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumot. Akkor száztizennyolcan dolgoztak az intézménynél, szemben a mostani 201 munkatárssal, míg az igazgatóságok száma megduplázódott, háromról hatra nőtt. Ezzel párhuzamosan persze a feladatok is megszaporodtak.

– Az igazgatóságok akár önálló szervezetként is megállnák a helyüket, ezért is nevezhetjük intézményünket minden joggal hadtörténeti kompetenciaközpontnak, hiszen a keretein belül megtalálható az összes olyan gyűjtemény és tudományos szervezet, amely a magyar hadtörténelemmel, valamint a kapcsolódó segédtudományokkal foglalkozik – indokol a parancsnok. Hozzáteszi: hatalmas előnyt jelent az is, hogy ugyanott, a Kapisztrán téri Nándor-laktanyában működik a levéltár, a térképtár, a könyvtár és a múzeum. Ennek köszönhetően tudniillik a kutatók hatékonyabban dolgozhatnak, s rengeteg időt takarítanak meg azzal, hogy nem kell a különböző helyszínek között utazniuk, egy épületen belül minden segítséget megkapnak.

Új felállásban

Miután feladatai jelentős részét elvégezte, a Centenáriumi Pályázati Igazgatóság osztályszintű szervezeti elemként a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság alárendeltségébe került. Mint ismert, a kormány még 2016 végén rendelte el, hogy fel kell újítani a Magyarországon található első világháborús hősi sírokat, temetőn belüli emlékműveket. A munkához kétmilliárd forint költségvetési forrást biztosítottak, maga a lebonyolítás pedig a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumon belül létrejött Centenáriumi Pályázati Igazgatóságra várt: ők írták ki a pályázatokat – melyekre önkormányzatok és egyházak, mint temetőfenntartók jelentkezhettek –, ezzel párhuzamosan pedig összeírták a magyarországi első világháborús emlékműveket, hadisírokat, illetve felmérték azok állapotát.

További részletek a Magyar Honvéd magazin február 15-én megjelenő számában!