Honvédelem és integritás

Dr. Klotz Péter antikorrupciós szakértő előadásában elmondta: az integritás szemléletének terjedéséhez több kihívás, illetve ehhez kapcsolódó felismerés vezetett. Az első, hogy nemzetközi szinten átértékelődött a korrupció megítélése. Az Amerikai Egyesült Államokban, elsősorban a gazdasági életben kezdődő folyamat a kilencvenes évek politikai-gazdasági-társadalmi átrendeződésével új lendületet kapott, így az évtized végére sorra születtek a korrupció egyes formáinak visszaszorítását célzó nemzetközi egyezmények, illetve szervezetek. A nyolcvanas évektől egyre gyorsuló információtechnológiai és gazdasági fejlődés átértékelte az állam és a társadalom közötti viszonyt. Ez elsősorban a hatékonyság növelésére és a vállalati minták átvételére sarkallta az állami szerveket, majd irányt váltva a társadalmi partnerek bevonására és a társadalmi felelősségvállalásra ösztönözve alakította ki a jó kormányzás koncepcióját.

Dr. habil. Síklaki István szociálpszichológus a szervezeti viselkedést vette górcső alá. Rámutatott a szociálpszichológia egyik legalapvetőbb megállapítására, miszerint az emberi társas viselkedést rendkívüli mértékben meghatározzák a pillanatnyi szituáció tényezői, sokkal inkább, mint a személyiségvonások, az általánosabb attitűdök, az etikai meggyőződés. Nincs ez másként a szervezetek esetében sem.

Dr. Pallai Katalin a szakmai tréningek szerepére mutatott rá az integritásoktatásban. Az integritásfejlesztés – bár annál sokkal több – általában a korrupció elleni küzdelem korszerű eszközeként jelenik meg a közigazgatásban; célja a korrupció megelőzése olyan szervezeti működés és kultúra kialakításával, amely ellenállóvá teszi a szervezetet a korrupcióval szemben. Az integritás, amely egy cél érdekében rendszerszerű átalakulást céloz, rövid programok során teljességében nem oktatható. A nemzetközi gyakorlat két megoldást alkalmaz. A gyakoribb az, amikor − feladva a teljességet − egy-egy kulcselemet emelnek ki, mint az etikai vagy korrupciós kockázatelemzés-tréningek esetében. A másik lehetséges út rápillantani a teljességre. Ilyenkor a cél az alapfogalmak, a célok és a szemlélet átadása, valamint illusztratív elemekkel a résztvevők napi gyakorlatára vonatkozó konzekvenciák megragadása.

Dr. Czuprák Ottó, a Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék tanszékvezetője előadásában a katonai vezető szerepét hangsúlyozta a szervezeti integritás alakításában. Rámutatott, a katonával szemben a társadalomnak joggal van különleges elvárása, hiszen a haza, a nemzet értékeinek őrzője, biztonságunk egyik záloga nem engedheti meg magának az etikátlan viselkedést, a korrupt magatartást. Különös felelősség hárul a hivatásos tisztikarra, amely a haderő gerincét képezve a társadalom szolgálatát magasabb elhivatottságból vállalja. Így mindenkor az elhivatottságnak kell jellemeznie a modern nemzeti tisztikar tevékenységét, amelyet más hivatástól a szaktudás, a felelősség és a testületi jelleg különböztet meg. A szaktudást a tiszt évszázadok óta olyan intézményben szerzi, ahol a katonai szakfelkészítés mellett a jellem formálása a meghatározó. A jellem a katona belső erejét mutatja, és összekötő kapocs az értékek és a viselkedés között.

A jellemes katona a nehéz körülményektől függetlenül meggyőződése szerint cselekszik, így viselkedése elárulja jellemét, amelyet a képzés során lehet alakítani. A jellemformálás során olyan értékek kerülnek felszínre, mint a hűség, a kötelesség, az önzetlen szolgálat, a tisztesség stb. Ezeknek az alapvető értékeknek az elsajátítása biztosíthatja a nemzet iránti elkötelezettséget, a becsületes, erkölcsös viselkedést, az értékalapú magatartás megalapozását, amely az integritás egyik lényeges meghatározó eleme. A társadalmi felelősségtudat az, ami a hivatásos katonatisztet megkülönbözteti a többi intellektuális, speciális ismeretekkel rendelkező szakembertől. A katonatiszti hivatás értékeket és eszményeket tartalmazó erkölcsi egységgé válik, amely vezérli a tiszti testület tagjait a laikusokkal való kapcsolatukban.

Fotók: a szerző felvételei