I. (Nagy) Lajos emlékére avattak domborművet Székesfehérváron
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2016. szeptember 28. 19:48I. (Nagy) Lajos király tiszteletére avattak domborművet szerdán a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen, a korábban létrehozott királyi galériában.
Cser-Palkovics András polgármester emlékeztetett arra, hogy Nagy Lajos fiatalként Fehérváron lépett trónra és tevékenységével a kor egyik legnagyobb államát hozta létre, sőt halálát követően Székesfehérváron temették el.
Hangsúlyozta: sokkal könnyebb lenne, ha besétálva a templomba, Nagy Lajos sírjánál emlékezhetnének, de a történelem viharai miatt jelenleg csak romok vannak a koronázó bazilika helyén. Úgy vélte, a romok is felelősséget jeleznek a ma embere számára, még akkor is, ha az épület lelki, szellemi értelemben most is áll.
L. Simon László országgyűlési képviselő elszomorítónak és nagy adósságnak nevezte, hogy a halott magyar királyok méltó újratemetését évek óta nem oldották meg. Mint mondta, például augusztus 20-án üres szarkofágot koszorúznak meg Székesfehérváron, mintha Szent István király csontjai benne lennének, vagy fejet hajtanak az osszárium egyendobozai előtt. A hely sivársága, lelketlensége elborzaszt, mintha nem őseink szent nyughelyén lennénk, hanem egy múzeumi raktárban − fogalmazott, hozzátéve: mindezek ellenére kell az emlékezés, a jelek, az üzenetek, mert az üres szarkofág is egy jel, a dombormű pedig felkiáltójel.
Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója felidézte, hogy éppen két évtizede jött létre a nemzeti emlékhely téglafalán a királyi galéria, amely a Székesfehérváron megkoronázott uralkodóknak szándékozik emléket állítani. Elsőként 1996-ban Szent István domborművét avatták fel, majd Szent Imre (1997), Könyves Kálmán (1998), III. Béla (1999), Mátyás (2000), Károly Róbert (2003), IV. Béla (2009) és Szent László (2014) következett.
Orosz Ágoston gimnáziumigazgató örömének adott hangot, hogy a nemzeti emlékhelyen megtalálható, a nagy királyoknak emléket állító domborműsorozat folytatásához a ciszterci gimnázium is hozzájárulhatott. Elmondta, hogy Bódás Tamás ötvösművész készítette az emléktáblát, amely nem öntvény, hanem lemezből lett kiformázva. Hozzátette: az alkotó időközben elhunyt, özvegye pedig a gimnáziumnak adományozta a vörösréz domborművet, így létrejöhetett az avatóünnepség.
Fotó: Bodnár Boglárka (MTI)
