Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

In memoriam dr. Prandler Árpád (1930-2014)

Szöveg: Dr. Almási Ferenc nyugállományú alezredes, dr. Hegedüs Zoltán alezredes |  2014. február 23. 20:23

E megemlékezéssel tisztelgünk dr. Prandler Árpád, a közelmúltban elhunyt, számos szakterületen tevékenykedett magyar diplomata, vezető külügyminisztériumi tisztviselő és nemzetközi jogi tudományos szakember előtt.

Pályája során számos különböző tisztséget töltött be Magyarország képviselőjeként és nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselőjeként, a világon mindenütt megbecsült tagja volt a nemzetközi joggal, a nemzetközi humanitárius joggal foglalkozó szakemberek köreinek. Utoljára, 2006−2013 között, a hágai székhelyű, a jugoszláviai ügyeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) ad litem bírájaként dolgozott.

Több mai elismert magyar külügyi tisztségviselő pályafutása indult az ő pártfogása alatt. De ugyanígy a konkrét szakmai segítségen és együttműködésen kívül a honvédelmi tárca nemzetközi kapcsolatokkal, nemzetközi joggal foglalkozó számos tisztviselője számára is nemzedékeken át kivételes emberi és szakmai példát mutatott.
A Külügyminisztériumban abban az időszakban volt a Nemzetközi Jogi Főosztály vezetője, amikor a NATO-csatlakozási folyamat, valamint a volt Jugoszlávia területén zajlott katonai és békefenntartó műveletek miatt számos törvényjavaslat és nemzetközi szerződések előkészítése folyt.
A honvédelmi tárca részéről még közelebbről akkor dolgozhattunk együtt vele, amikor 1999 és 2006 között a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottság elnöki tisztét látta el.

Ezen túlmenően alkalmanként együtt vettünk részt Árpáddal itthon vagy külföldön például a genfi Nemzetközi Vöröskereszt konferenciáira küldött kormánydelegációkban vagy szakmai tanulmányok, tankönyvek elkészítésében.
Alkotó pályafutásának utolsó, hágai évei alatt is tartotta a kapcsolatot az itthon maradt kollégákkal.

Amikor tavaly nyáron, hazatérése után egy külügyminisztériumi fogadáson újra találkozhattunk vele, már egészségben megfogyatkozva, de továbbra is derűsnek és nyugodtnak láttuk, szép beszédet mondott. Még több évnyi, a tudományos munkák terén kínálkozó együttműködésre számítottunk, de ez sajnos nem adatott meg.

2014. február 15-én temették el a Farkasréti temetőben a család, a Külügyminisztérium képviselői, a kollégák, barátok búcsúztatása mellett.