Nagyobb erőkkel kell jelen lenni az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben

A honvédelmi miniszter elmondta: Szijjártó Péterrel az elsők között szólaltak fel az uniós – az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által nyáron bemutatott – globális stratégiájának megvitatásakor.
Az EU globális stratégiának átfogó célkitűzése, hogy az Európai Unió erős szereplő legyen a nemzetközi politikai porondon. Az unió polgárai részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy védelmüket, biztonságukat garantálja az Európai Unió. Dr. Simicskó István azt mondta: az Európai Unióban a biztonság és védelempolitika területén olyan együttműködést kell kialakítani, amely hatékony, eredményes lesz és valódi biztonságot jelent az unió állampolgárainak.
Kiemelte azt is: az EU globális stratégiájában szövegszerűen rögzítették, hogy az illegális bevándorlást meg kell állítani. A kontrollálatlan bevándorlás instabilitást és növekvő terrorfenyegetettséget jelent Európára nézve – szögezte le dr. Simicskó István, hozzátéve: az állampolgárok biztonságát közvetlenül a tagállamok, és a schengeni határok külső védelmével lehet biztosítani. Ezzel együtt a migrációt okozó válságövezetekben az Európai Uniónak nagyobb erőkkel és hatékonyabban kell szerepet vállalnia – hangsúlyozta.

Dr. Simicskó István azt mondta: az illegális bevándorlás megfékezésére olyan katonai – rendőri és civil erőkkel megerősített – képességet kell kialakítani, amely az Európára veszélyt jelentő válságövezetekben állomásoztatással, illetve mobil erőkkel önállóan is képes válságkezelési feladatokat ellátni.
A miniszter elmondta: döntés született arról, hogy a tagállamok szorosabbra fűzik együttműködésüket a biztonság- és védelempolitika területén. A szándék rögzítésén túl ennek fontos eleme, hogy a katonai tervezés vonatkozásában megállapítsák az ambíciószintet, vagyis azt, hogy a tagállamoknak milyen katonai képességgel, mekkora erővel kell rendelkezniük, hogy az EU önállóan is tudjon hatékony lépéseket tenni a tagállamok biztonsága érdekében. Ezzel együtt a katonai képességfejlesztést is összehangoltabbá kell tenni a jövőben – tette hozzá. Dr. Simicskó István azt mondta: abban továbbra is mindenki egyetért, hogy a NATO marad a kollektív biztonság letéteményese, s úgy vélik, ha az Európai Unió védelmét erősítik, azáltal erősítik a NATO védelmét is. A védelmi tervezés során figyelembe kell venni, hogy az EU-tagországok többsége NATO-tag is egyben, így fontos, hogy ne legyenek megkettőzve a felajánlott erők. Ezért is kell a tervezést a NATO-val összehangoltan folytatni, az EU és a NATO közötti együttműködést mélyíteni.

Az Európai Unió globális stratégiájának végrehajtási terve várhatóan decemberben kerül az állam- és kormányfők elé. Dr. Simicskó István a brüsszeli találkozón tájékoztatást adott az egy héttel korábban Ausztriában tartott, a Közép-európai Védelmi Együttműködés (CEDC) védelmi minisztereinek tanácskozásáról is. Mint felidézte: a tanácskozáson Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország miniszterei mellett megfigyelőként Lengyelország, továbbá a migrációs krízisben való érintettsége miatt Montenegró, Szerbia és Macedónia is részt vett. Elsősorban a migrációs válsághelyzetről tárgyaltak, s egyetértettek abban, hogy a migrációs válság Európa számára az egyik legfőbb kihívást fogja jelenteni, ezért számba kell venni a civil, a katonai és a rendőri erőforrásokat. Mindenképpen indokoltnak tartják, hogy a következő – a jövőben rendszeresen megtartandó – találkozón a belügyminiszterekkel együtt tanácskozzanak.
Megállapodtak abban is, hogy a CEDC is összeállít egy akciótervet, amely a nyugat-balkáni útvonal által érintett országok határainak védelmét szolgálja, továbbá, hogy a nyugat-balkáni helyzet stabilitása érdekében a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea uniós katonai művelet mandátumát meghosszabbítják.