Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az ihászi csata hőseire emlékeztek

Szöveg: honvedelem.hu / Honvéd Bajtársi Klub, Pápa |  2010. június 28. 6:30

1849. június 27-én Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc egyetlen Veszprém megyei ütközete. A Marcaltő megtámadására siető Schütte osztrák tábornokot Kmety György tábornok az ihászi pusztán megtámadta és két órai heves ágyútűzzel feltartóztatta, de végül az osztrákok erős lovassága visszanyomta a magyar csapatokat Pápa felé.

Kmety honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen.
A csata helyszínét emlékoszlop őrzi, évek óta ide gyűlnek azok, akiknek fontos az ihászi hősök emléke.

Az idei megemlékezés június 26-án, szombaton késő délután vette kezdetét a Himnusz hangjaival. Gosztola István versmondó Petőfi Sándor A honvéd című versének elszavalása után Polczer Sándor polgármester köszöntötte a szép számmal megjelent főhajtókat, majd felkérte Kerecsényi Zoltánt, a pápai Honvéd Bajtársi Klub titkárát, a HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársát emlékbeszédének megtartására.
Az ünnepi szónok a 161 esztendővel ezelőtt az ihászi csatamezőn történtek felelevenítésén túl utalt a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének az idei Magyar Hősök Emlékünnepén elhangzott gondolataira, melyben a magyar zászló alatt küzdött hősök tiszteletére hívott fel.

Kerecsényi Zoltán hangsúlyozta, hogy a jelen nem létezik az ihászi csatahősök áldozata nélkül és jövő sem lehet nélkülük; példájuknak mindig ott kell lenni a hálás utókor, az elkövetkezendő ihászi nemzedék előtt is.
A beszédet követve dr. Hankovszky Béla, a HM Katonai Ordinariátusának kiemelt tábori lelkésze és Weltler Sándor evangélikus lelkész tartott elmélkedést. A tábori lelkész a lelkiismeretre helyezte a fő hangsúlyt; szerinte a ’48-as hősök egyek voltak saját magukkal, vagyis meg tudták hallani lelkiismeretük szavát, fel tudták ismerni a jó és a rossz közötti különbséget. Aki a lelkiismerete ellen cselekszik, az önmagával hasonlik meg, a közösség védelméről pedig senki sem mondhat le ma sem – emelte ki a katolikus tábori püspökség lelkésze. Az evangélikus egyház képviselője példaként állította a hallgatóság elé a vagyontalan evangélikus lelkész fiaként született Kmety tábornokot és a „nép fiát", az Ihász melletti Pápán diákoskodó, evangélikus felekezetű Petőfi Sándort, aki nemcsak poétaként, de katonaként is merte szolgálni hazáját.

A kékesszürke márvány obeliszknél koszorúztak az önkormányzat, a BEOSZ-Honvéd Bajtársi Klub-Pápa, a hagyományőrző Pápai Huszár Egyesület, a MEASZ képviselői, majd a tömeg a falu végére vonult, ahol az úttest szélén álló névtelen hős honvéd sírjánál Szabó Árpádné népdalénekes Kossuth-nótákat adott elő, végül ott is a kegyelet virágainak elhelyezésére került sor.