Nemcsak az eddig elért eredményeket, de még a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság előtt álló, hosszú utat is kiemelte a honvedelem.hu-nak adott interjújában Sławomir Wojciechowski altábornagy, a NATO Északkeleti Többnemzeti Hadtestparancsnokságának parancsnoka.
2020 októberében immáron második alkalommal látogatott Magyarországra Wojciechowski altábornagy, aki találkozott dr. Böröndi Gábor altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettesével, illetve megbeszéléseket folytatott a Magyarországon települő NATO Erőket Integráló Elem (NFIU HUN) és a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) vezetőivel, szakmai képviselőivel is.
Magyarországon talán kevésbé ismert az 1999 szeptemberében megalakított NATO Északkeleti Többnemzeti Hadtest (Multinational Corps Northeast – MNC NE), pedig igen fontos szerepet tölt be a katonai szövetség északkeleti szárnyának, így Lengyelország és a balti államok biztosításában. A hadtest parancsnoksága a NATO térségben működő szárazföldi erőinek kiképzését, együttműködését, műveleteit irányítja. A hadtest 2014 után, a Krím-félszigetet érintő események után tért át a gyors bevethetőségi (High Readness Force) állapotba, s a 2016 júniusában megrendezett Brilliant Capability 2016 hadgyakorlat bizonyította be, hogy az MNC alkalmas a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erők (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) vezetésére is. A már említett négy ország mellett már Szlovákiára és Magyarországra is kiterjed a hadtestparancsnokság feladatköre, ezért is látogatott ismét hazánkba a parancsnok.
Nem egyszerű feladat az immáron 24 ország katonáit magába foglaló hadtestparancsnokság, illetve maga a szervezet, azaz a két hadosztály, a négy-négy dandár és a négy országban működő, előretolt többnemzeti zászlóalj-harccsoport (Enhanced Forward Presence, eFP), illetve a hat NFIU irányítása, integrálása – ismerte el Wojciechowski altábornagy. E kettősségnek megfelelően kettéválik a törzs- és a parancsnoki feladatkör is. Főleg utóbbi jelent kihívást, hiszen számos nemzet haderőit, így eltérő fegyverzeteit, képességeit, szervezeti felépítését, katonai hagyományait kell összhangba hozni. „A megfelelő kohézió kiépítése mindenkinek előnyös: mi megtapasztaljuk, kiket fogunk irányítani egy művelet során, s az egyes nemzetek szárazföldi erői pedig megismerik, milyen vezetésre számíthatnak” – tette hozzá az altábornagy.
Igen hasznosnak értékelte találkozását dr. Böröndi Gábor altábornaggyal is, akivel két esztendővel ezelőtt, első látogatásakor is szakmai tárgyalásokat folytatott. Mint Sławomir Wojciechowski kiemelte, sok közös vonás fedezhető fel a NATO és a Magyar Honvédség céljai, irányvonala és fejlesztési elképzelései között. „Hasznos volt a tapasztalataink cseréje, illetve számomra fontos volt, hogy megismerhettem a Magyar Honvédség parancsnokságának véleményét, miképp látják a hadtest és a hadtestparancsnokság működését. Az itt elhangzottakat képviselni fogom a NATO felsővezetése felé is” – tette hozzá a hadtestparancsnok.
A Magyar Honvédség jelentős haditechnikai fejlesztéseivel kapcsolatban Sławomir Wojciechowski megjegyezte: nemcsak a fegyverek, eszközök cseréje fontos, hanem a szemléletmód-váltás is. Ezzel a kihívással azonban a NATO minden európai tagállama szembenéz: közös tapasztalat, hogy a haderőknek megváltozott társadalmi közegben kell ellátni az egyre összetettebb feladataikat. „A haderő tükrözi az őt befogadó társadalmat” – szögezte le az altábornagy. „De nem csupán a társadalom és a haderők szervezeti kultúrája, hanem maga a NATO is változásokon megy keresztül. S ebben a tagországok katonai szervezeteinek is fontos szerepe és feladata van. Húsz évvel a NATO-csatlakozásunk után már proaktívnak, a döntéseket befolyásolóknak kell lennünk” – jegyezte meg a kelet-közép európai országokról.
„Úgy gondolom, hogy a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságnak új NATO-szervezetként gyorsan fel kell nőnie ahhoz, hogy hatékonyan tudja ellátni regionális integrátori feladatait. Igaz, hogy az MND-C parancsnokságának kisebb a műveleti területe, de a felelősségek és a feladatok ugyanakkorák” – emelte ki Wojciechowski altábornagy. Emlékeztetett: a többnemzeti interoperabilitás egyik nagyon fontos, de keveset emlegetett területe nem is a kommunikációról szól, hanem az intellektuális, felfogás- és gondolkodásbeli együttműködésről, közös munkáról. „Úgy gondolom, s ezt nekik is elmondtam, hogy jó irányba tartanak, helyes utat követnek, és kiváló terveik vannak a jövőre nézve is. De azt is tudniuk kell, hogy nincsenek olyan kézikönyvek, melyeket kinyitva megtalálnák azt, mikor mit kell tenniük, melyik problémára milyen megoldást lehet alkalmazni. Saját maguknak kell ezeket a dokumentumokat megírniuk a saját parancsnokságuk számára.”
