A koszovói kormány továbbra is a zsoldosok hazatérését tartja a legnagyobb biztonsági kockázatnak

A kormány terrorizmus elleni stratégiája és akcióterve szerint a szíriai és az iraki harctérről hazatérők ugyanolyan támadásokat hajthatnak végre Koszovóban, mint amilyenre számos európai városban volt már korábban példa.
A jelentés szerint 2012 óta körülbelül 300 koszovói csatlakozott az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez, és körülbelül hetvenen életüket vesztették a harctéren.

Annak ellenére, hogy az IÁ területeket veszít, és egyre inkább visszaszorul, továbbra is sok tagja van a Közel-Keleten, és ők potenciális veszélyforrást jelenthetnek, ha visszatérnek származási országukba – írta a jelentésben a belügyminisztérium.

Pristina 2015-ben fogadta el a külföldi harcokban való részvételt szankcionáló törvényt, amelynek alapján 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók a külföldi harcokban részt vevők, illetve azok is elítélhetők, akik a csatlakozásra buzdítanak vagy toboroznak embereket.

A koszovói biztonságtudományi központ szeptemberben közölt elemzése szerint a tájékozatlanság, a kritikai gondolkodás hiánya és a hamis ígéretek teszik vonzóvá a koszovói fiatalok számára az Iszlám Államot, a probléma megoldásához pedig a pristinai intézmények összefogására, és a terrorizmus egyértelmű elítélésére van szükség.

Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának több mint 95 százaléka iszlám vallású, szélsőségek azonban csak kis számban vannak jelen, és azok főleg az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktust követően jelentek meg.