Döntő fontosságú áttörés a kolumbiai béketárgyalásokon

A történelmi fontosságúnak minősített áttörésről Juan Manuel Santos kolumbiai elnök tájékoztatta a nyilvánosságot, miután tárgyalt a gerillaszervezet vezetőjével, a gyilkosságért, terrorizmusért és emberrablásért körözött Rodrigo Londono Echeverrivel, alias Timochenkóval. Santos úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatásról szóló megállapodás után „közel került a béke", ez volt ugyanis az utolsó nagy akadálya a békemegállapodásnak.

Santos és Timochenko abban is egyetértésre jutott, hogy fél éven belül aláírják a latin-amerikai térség utolsó gerillaháborúját lezáró végleges békemegállapodást.

Santos szerint a gerillák ígéretet tettek arra, hogy a békemegállapodás után, hatvan napon belül leteszik a fegyvert és „leszerelnek", de egyeztetések tárgyát képezi még, hogy ez hogyan zajlik majd. A kolumbiai elnök fogadkozott, hogy az ország polgárai népszavazáson mondhatnak majd véleményt a békemegállapodásról, amelyet a törvényhozásnak is jóvá kell majd hagynia.

A szerdai megállapodás részletei még nem ismertek, de a béketárgyalásokat figyelemmel kísérő elemzők valószínűtlennek tartják, hogy a FARC vezetőit szabadságvesztésre fogják ítélni, szerintük legfeljebb korlátozni fogják azoknak a szabadságát, akiket gyilkosság, emberrablás, kínzás, drogcsempészet és más bűncselekmények miatt ítéltek el.

Kolumbiai illetékesek szerint különbíróságokat állítanak fel, és elnézően fognak bánni azokkal a FARC-parancsnokokkal, akik beismerik bűnösségüket, információkat szolgáltatnak a bűntényekről, és segítséget nyújtanak az áldozatok kárpótlásához. Őket legfeljebb nyolc év kényszermunkára ítélhetik, de húsz évig terjedő börtön jár majd azoknak, akik nem hajlandóak együttműködni a hatóságokkal, és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében találják őket bűnösnek.

A kolumbiai elnök a Havannában közel három éve indult béketárgyalások egyetlen fordulóján sem vett részt eddig, és 14 éve nem volt példa arra, hogy az ország államfője a FARC vezetőjével találkozzon.

Az 56 éves Timochenko az idén nyáron már elment egyszer Kubába, hogy tárgyaljon a kormány képviselőivel, és még az sem tántorította el, hogy mintegy száz elfogatási parancsot adtak ki ellene.

„Ellenségek vagyunk, de ma ugyanabba az irányba mozdultunk el, a legnemesebb irányba, amely felé egy társadalom elmozdulhat, a béke felé" – hangoztatta Santos az igazságszolgáltatásról szóló megállapodás aláírása után. Timochenko hangsúlyozta, hogy a felelősségre vonás vonatkozik kivétel nélkül mindenkire, aki részese volt a fegyveres viszálynak, fegyveresekre és fegyvert nem viselőkre egyaránt.

A kolumbiai elnöki hivatal a megbeszélések előtt közleményében tudatta, hogy amennyiben megállapodás születik ezen a téren, „onnan már nincs visszaút". Előzőleg Kuba és Norvégia közvetítésével már sikerült megállapodniuk a földreformról, a volt lázadók politikai részvételéről és az illegális kábítószer-kereskedelem betiltásáról.

John Kerry amerikai külügyminiszter gratulált Santosnak a szerdai tárgyalások sikeréhez, a kolumbiai béke irányába tett történelmi jelentőségű előrelépésnek nevezte a megállapodást.

A FARC 1964-ben lázadt fel a központi kormány ellen, s az 50 éve dúló harcokban legkevesebb 220 ezer ember vesztette életét, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására. A marxista fegyveres szervezet az utóbbi évtizedben jelentősen meggyengült a kolumbiai kormány – az Egyesült Államok által támogatott – offenzívái miatt. A kormány és a FARC között 2012 vége óta folynak béketárgyalások Havannában a konfliktus lezárásáról. A lázadók július közepén egyoldalúan egy hónapos tűzszünetet hirdettek, majd november 20-ig, a béketárgyalások idejére meghosszabbították a fegyvernyugvást.