Egy percre megállt az élet Hirosimában

A koronavírus-járvány miatt minimális létszámú megemlékezés résztvevői 8 óra 15 perckor koszorút helyeztek el a város Béke emlékparkjában található bronz békeharangnál. A ceremónián csak tisztségviselők, politikusok, valamint a túlélők és hozzátartozóik vehettek részt, holott máskor ezrek töltik meg ilyenkor a parkot. A járvány miatt a szervezők ügyeltek az óvintézkedések betartására, így a résztvevők egymástól kellő távolságban, maszkban követhették az eseményeket.

 „1945. augusztus 6-án egyetlen atombomba a földdel tette egyenlővé városunkat" – mondta Macui Kazumi hirosimai polgármester. „Akkoriban az a szóbeszéd járta, hogy 75 évig semmi sem fog itt nőni. Ennek ellenére Hirosima lábra állt, és a béke szimbólumává vált" – hangsúlyozta.

A polgármester felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fogjon össze az emberiséget fenyegető veszélyekkel szemben, legyen szó a koronavírus-járványról vagy az atomfegyverekről. Emellett – a tavalyi évhez hasonlóan – arra kérte a tokiói kormányt, hogy csatlakozzon az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezményhez.

A szóban forgó megállapodást 2017 júliusában fogadta el a világszervezet 122 tagország támogatásával. Az egyezményt egyetlen atomhatalom sem írta alá, és a mai napig nem lépett érvénybe.

A hirosimai megemlékezésen részt vevő Abe Sindzó japán miniszterelnök nem tért ki beszédében az egyezményre. A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy Japánnak – egyetlen áldozatként – kötelessége kitartóan munkálkodni az atomfegyverek felszámolásán.

António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetben köszöntötte a ceremónia résztvevőit. „A megosztottság, a bizalmatlanság és a párbeszéd hiánya azzal fenyegeti a világot, hogy visszatér a fékevesztett stratégiai nukleáris fegyverkezési versenyhez" – figyelmeztetett Guterres. „A nukleáris kockázat maradéktalan felszámolásának egyetlen módja az atomfegyverek teljes eliminálása" – mutatott rá.

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a 350 ezer lakosú japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik, az Enola Gay nevet viselő B-29-es típusú bombázó 8 óra után 15 perccel atombombát dobott le a városra.

Ez volt az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország lakossága ellen. A Little Boynak elnevezett, 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású volt. Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát.

A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket. Paradox módon a hirosimai ipari létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak zöme is túlélte a robbanást.

A Hirosima elleni atomtámadást a Nagaszaki elleni követte augusztus 9-én. Akkor több mint 75 ezer ember vesztette életét. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.

A Béke Világtanács elnöksége 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította augusztus 6-át.