Esély a válság megoldására

A bejelentés után Haríri azt közölte újságírókkal: legfontosabb feladatának tartja, hogy megvédje az országot a szomszédos Szíriában dúló polgárháború kedvezőtlen hatásaitól. A kormány nemzetközi segítséget fog kérni a Libanonba menekült – az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő – 1,2 millió szíriai ellátásához, tette hozzá Haríri.

A kulcsfontosságú minisztériumok közül a külügyi és a belügyi tárcát ugyanazok fogják vezetni – Gibran Bászil és Nuhad Masnuk –, akik eddig is. A védelmi minisztérium élén viszont változást történt, Jakub Szarraf fogja irányítani.

A nemzeti egységkormány megalakulása fontos lépés a szíriai háborúval összefüggésbe hozható, két éve tartó belpolitikai válság rendezésében. A keresztények és a muzulmánok közötti nézeteltérések miatt az országnak két éven át nem volt elnöke, és ez idő alatt ügyvivő kabinet irányította az országot Tammam Szalám vezetésével.

Október 31-én választotta államfővé a parlament a maronita keresztény Misel Aunt, aki három napra rá a szunnita Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta meg a kormány megalakításával. Aun megválasztása nem sikerült volna Haríri támogatása nélkül. Ők régi politikai riválisok: a 81 éves Aun a Hezbollah közeli szövetségese, a 46 éves Haríri a radikális síita szervezet nyílt bírálója. Míg az új miniszterelnök Bassár el-Aszad szíriai elnök kérlelhetetlen ellenfele, a Hezbollah több ezer harcost küldött Szíriába, hogy harcoljon az Aszadhoz hű hadsereg oldalán.

Szaad Haríri a 2005-ben meggyilkolt volt miniszterelnök, Rafík Haríri fia, és 2009 végétől 2011 elejéig volt kormányfő. Kormánya azután bukott meg, hogy a Hezbollah és az Amal síita mozgalmak által delegált miniszterek lemondtak a Rafík Haríri meggyilkolásának ügyében egy hágai különbíróságon indult per miatt. A vád szerint ugyanis a Hezbollah több tagjának is köze lehetett a bűntényhez. A lemondott síita miniszterek viszont úgy vélekedtek, hogy az ügyben eljáró hágai bíróság tagjai Izrael és az Egyesült Államok zsoldosai.

A felekezetek szerinti hatalommegosztás szerint Libanonban az elnök mindig maronita keresztény, a kormányfő szunnita, a parlament elnöke pedig síita.