Gyorsan csökken a Nyugat részaránya a globális katonai kiadásokban

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított 500 oldalas idei elemzés (Military Balance 2014) szerzői kimutatták, hogy a nyugati hatalmak védelmi költségvetése tavaly valamivel több mint a fele, 2010-ben azonban még a kétharmada volt a világ összesített katonai kiadásainak.

Észak-Amerika és Európa védelmi kiadásai a 2008-as globális pénzügyi válság óta stagnálnak vagy csökkennek, ugyanebben az időszakban azonban Kína 40 százalékkal, Oroszország 30 százalékkal emelte katonai költségvetését – áll az IISS elemzésében.

Az intézet adatai szerint Ázsia teljes katonai kiadása reálértéken 11,6 százalékkal volt magasabb tavaly, mint 2010-ben. Abszolút értelemben mérve Kelet-Ázsia védelmi ráfordításai nőttek tavaly a legnagyobb mértékben; Kína, Japán és Dél-Korea a földrész együttes katonai kiadásainak több mint a felét adta 2013-ban.

Kína jelenleg háromszor annyit költ védelmi célokra, mint India, és katonai költségvetése nagyobb, mint Japáné, Dél-Koreáé, Tajvané és Vietnamé együtt.

Mindeközben tavaly az európai országok 57 százalékában csökkentek reálértéken számolva a védelmi kiadások, és Ázsia együttes katonai ráfordításai már 2012-ben túllépték Európa védelmi költségvetését – áll a tekintélyes londoni stratégiai elemzőműhely szerdán ismertetett idei világjelentésében.

A cég elemzői hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy az amerikai költségvetési lefaragások ellenére változatlanul az Egyesült Államok az egyetlen olyan katonai hatalom, amelynek az egész világra, és a hadműveletek teljes spektrumára kiterjedő csapásmérő kapacitása van.

Az IISS szakértői szerint a Kína és Japán közötti feszültség jelentős mértékű kiéleződése miatt szükség lenne egy olyan mechanizmusra, amely lehetővé teszi a két ország hadvezetése közötti konzultációt, mérséklendő annak a kockázatát, hogy a tengeren vagy a levegőben bekövetkező esetleges taktikai szintű súrlódások hadászati léptékű válsággá eszkalálódjanak a két ország között.

Az MTI kérdésére, hogy az ukrajnai belpolitikai válság eszkalálódhat-e belső vagy külső katonai intervencióig, Nicholas Redman, az IISS vezető geopolitikai kockázati kutatója a jelentést bemutató szerdai londoni sajtótájékoztatón kijelentette: azt nem tartja valószínűnek, hogy az ukrán hadsereg beavatkozna. Az ukrán fegyveres erők „ethosza, intézményi szabályzata" egyértelműen meghatározza, hogy a hadsereg csak külső védelemre vethető be – hangsúlyozta a szakértő.

Az esetleges orosz beavatkozás esélyeiről Redman csak annyit mondott, hogy személyes előrejelzési horizontja jelenleg a szocsi téli olimpia végéig terjed, és ebben az időszakban kizártnak tart bármilyen orosz katonai fellépést az ukrajnai válsággal kapcsolatban.