Horvát államfő: a Vihar hadművelet évfordulóján tartott megemlékezés nem irányul a szerbek ellen

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a horvát egy olyan nép, amely a győzelmet ünnepli és nem a vereséget. „Mi meg tudjuk becsülni a vérrel áztatott szabadságunkat" – emelte ki.
Megfogalmazása szerint a Vihar sikere „megtörte Slobodan Milosevic Nagy-Szerbia-politikájának gerincét" és megakadályozta Bihac (Bosznia és Hercegovina) elestét, továbbá egy még nagyobb mészárlást, mint ami Srebrenicán történt.

Az államfő ismét kijelentette: „Mindenkit gyászolunk, aki életét vesztette a háborúban: horvátokat, szerbeket, mindazokat a katonákat is, akik vérüket adták hazájukért. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy mi nem akartuk ezt a háborút, ez Milosevic Nagy-Szerbia-politikájának háborúja volt." Hozzátette: ezért nem jó, hogy Szerbiában most azok a leghangosabbak, akik a háború idején a legcsendesebbek voltak, és nyíltan támogatták Milosevic vízióját.

„Mi Horvátországban nem akarunk visszatérni a múltba, nem akarjuk hibáztatni a szerbeket azért, mert agressziót követtek el hazánk ellen, de soha nem fogjuk megengedni, hogy egyenlőségjelet tegyenek az agresszor és az áldozatok között" – fogalmazott az államfő.
Grabar-Kitarovic szerint az senki sem tagadja, hogy a Vihar hadművelet után történtek bűncselekmények és gyilkosságok, de a katonai akció tisztaságához nem fér kétség – szögezte le. Emlékeztetett rá, hogy Franjo Tudman – Horvátország akkori elnöke -, megkérte a szerbeket, hogy ne hagyják el otthonaikat és várják meg a horvát hatóságokat, de azokat az „úgynevezett" Szerb Krajinai Köztársaság vezetésének parancsára evakuálták.
A köztársasági elnök beszédét többször hangos ujjongás és taps szakította félbe.

Horvátországban ma is az a vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a hágai Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet, őket katonái által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állítottak bíróság elé.

A húsz évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint. A katonai akciót követően a Duna menti elfoglalt területeket (Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség) is egyesítették Horvátországgal. Ezeket már békés úton, az ENSZ felügyelete mellett, s ez utóbbi folyamat 1998. január 15-ig tartott.