Japán két évvel meghosszabbította az Észak-Korea elleni szankciókat

A korlátozások határideje április 13-án járt volna le. A hosszabbítással a japán kormány folytatni akarja a nyomásgyakorlást Phenjanra, hogy rendeződjék az észak-koreai titkosszolgálatok által elrabolt japán állampolgárok ügye, és Észak-Korea teljesen mondjon le az atomfegyverekről, illetve semmisítse meg a ballisztikus rakétáit. Abe Sindzó japán miniszterelnök kifejezte készséget, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson Kim Dzson Un észak-koreai vezetővel, rendezendő az elrabolt személyek ügyét.

Tokió hivatalosan 17 elrabolt japán állampolgárt tart nyilván, de azt gyanítja, hogy Észak-Koreának ennél több ember eltűnéséhez lehet köze. A sorsuk tisztázatlansága gátolja a diplomáciai viszony rendezését a két ország között. Japán 2006-ben vezetett be egyoldalúan szankciókat Phenjan ellen, miután Észak-Korea föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Tokió a büntetőintézkedéseket azóta többször meghosszabbította, a szankcionált vállalatok, hajók és magánszemélyek körét pedig bővítette, és közben érvényt szerzett az ENSZ Biztonsági Tanácsa által foganatosított szankcióknak is.

A szankciók lényegében teljesen tiltják a két ország közötti kereskedelmet, az észak-koreai hajók kikötését Japánban, illetve olyan hajókra is vonatkozik a tilalom, amelyek kikötöttek korábban Észak-Koreában.