Kémkedésért életfogytiglan

Ali Szalmán, a 2016-ban betiltott al-Vifák Nemzeti Iszlám Társaság főtitkára, Hasszán Ali Dzsuma Szultán és Ali al-Aszvad volt parlamenti képviselők pedig a tagjai voltak.

Miután az öböl menti arab országban szigorúan lépnek fel az ellenzéki aktivistákkal szemben, rendkívül szokatlan volt, hogy júniusban felmentették őket a kémkedés vádja alól. A vád szerint 2010 óta azzal a céllal tartottak fenn kapcsolatot a katari hírszerzési szolgálatokkal, hogy összeesküvést szőjenek a bahreini kormány ellen, s ártsanak az ország politikai, nemzeti és gazdasági érdekeinek. További vádpont volt ellenük, hogy hadititkokat adtak át Katarnak, és pénzt fogadtak el katari képviselőktől, valamint álhíreket terjesztettek a bahreini gazdaságba vetett bizalom meggyengítésére.

Szalmánt 2014 végén vették őrizetbe, két nappal azután, hogy ismét megválasztották az al-Vifák főtitkárának. Ő és pártja fontos szerepet töltött be az arab világon végigsöprő „arab tavasz" idején, amikor rendszerellenes tiltakozás tört ki, az elégedetlenkedők pedig a több mint kétszáz éve hatalmon lévő szunnita dinasztia jogköreinek korlátozását, valódi alkotmányos monarchia bevezetését és a síitákat érintő hátrányos megkülönböztetés felszámolását követelték. A megmozdulásokat később szaúdi segítséggel leverték, az ellenzéki vezetők többségét bebörtönözték. Az al-Vifákot erőszakra és terrorizmusra való felbujtással vádolták, és 2016-os feloszlatásakor teljes vagyonelkobzást rendeltek el ellene.

Szalmán négy évi börtönbüntetését tölti, mert tavaly májusban bűnösnek találták a hatóságok megsértésének és vallási alapú gyűlöletkeltésnek a vádjában. Az ítélet szerint megsértette a belügyminisztert, felekezeti gyűlöletre uszított, és a perzsa-öbölbeli monarchia törvényeinek megsértésére buzdított. Az ellenzéki vezető nem volt jelen a tárgyaláson. Távollétében ítélték el Ali al-Aszvadot is, mert ő emigrációban él.

A nyugati hatalmak szövetségesének számító Bahreint számos jogvédő szervezet bírálta elnyomó politikája miatt. Az ENSZ önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportja 2015-ben kiadott jelentésében bírálta Szalmán letartóztatását, és követelte szabadon bocsátását. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet most is reagált, azt írta, az ítélet „az igazságszolgáltatás megcsúfolása". „Ali Szalmán politikai fogoly, akit csupán azért börtönöztek be, mert békésen gyakorolta a jogát a szólás szabadságához" – szögezi le az AI.

Bahrein és a vele szövetséges Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Katarral, és teljes körű – szárazföldi, tengeri és légi – blokád alá vonta a monarchiát arra hivatkozva, hogy muszlim szélsőségeseket támogat, a nemzetközi terrorizmust finanszírozza, illetve megpróbálja destabilizálni a Perzsa-öböl térségét. Az arab országok szerint Katar Irán trójai falova a térségben. Katar tagadja ezeket, és idén májusban szintén kereskedelmi embargót vezetett be az őt támadó országok ellen.