Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Splitben tárgyaltak a közép-európai katonai vezetők

Szöveg: Honvéd Vezérkar |  2014. március 21. 6:59

Harmadik alkalommal rendezték meg a közép-európai országok vezérkarfőnökeinek találkozóját. A korábban Magyarországon, majd Lengyelországban megrendezett konferenciának 2014. március 19-20. között a horvátországi Split adott otthont. Hazánkat dr. Benkő Tibor vezérezredes képviselte.

A tárgyalásokon a magyar, a lengyel, a szlovák, a bolgár, a cseh, a horvát, a román és a szlovén katonai vezetők képviselték országaikat. A rendezvényen részt vett Philip M. Breedlove vezérezredes, az Egyesült Államok haderejének európai főparancsnoka is.

1595968863
Fontos témákról cseréltek eszmét

A március 19-i érkezést és a protokolláris fogadást követően amerikai-magyar kétoldalú megbeszélésre került sor, amelynek keretében Benkő vezérezredes és Breedlove tábornok tekintette át a két országot érintő legfontosabb aktuális kérdéseket. A megbeszélés során több témát érintve kitértek az afgán választások utáni szempontokra is.
Benkő tábornok a megbeszélés során arról tájékoztatta amerikai partnerét, hogy a Magyar Honvédség az Afganisztánból kivont erejének egy részét a jövőben, a KFOR keretében kívánja alkalmazni, mert magyar szempontból kiemelt jelentőséggel bír a koszovói helyzet megnyugtató rendezése. Ezért júliustól Magyarország mintegy 170 fővel növelné részvételét a térségben. A Magyar Honvédség vezérkarfőnöke felvetette az amerikai Ohio Nemzeti Gárda részvételének lehetőségét is, abból a megfontolásból, hogy a több mint 20 évre visszatekintő State Partnership Program keretein belüli együttműködés továbbra is fennmaradna.

A Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér használatával kapcsolatosan – Benkő vezérezredes felvetése szerint – a légikikötő kihasználtságában sokkal több lehetőség rejlik, melyre Breedlove tábornok úgy reagált, hogy légi utántöltő repülőgépek állomásoztatását is lehetségesnek tartaná, ugyanazon modellnek megfelelően, ahogyan például az AWACS gépek esetében is működik, 28 nemzet részvételével. Más témaként, a formálódó V4 EU harccsoport vonatkozásában a felek egyetértettek abban, hogy a NATO követelményekkel azonos képességgel rendelkező kötelék adott esetben nem csak az EU, hanem a NATO rendelkezésére is bocsátható. Aktualitásából kifolyólag a két ország katonai képviselője véleményt cserélt az Ukrajnában kialakult helyzetről, amelyre reagálva a Honvéd Vezérkar főnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a kritikus helyzet békés rendezésében.

A találkozó második napján Horvátország köztársasági elnökének megnyitó beszédével megkezdődtek a többoldalú tárgyalások. A közép-európai vezérkarfőnökök a találkozó első szakaszában véleményt cseréltek az afganisztáni ISAF missziós feladatok befejezése utáni várható fenyegetettségekről és azok kezelésének lehetőségeiről. Kiemelt figyelmet fordítottak a proliferáció, a rakétavédelem és a kibervédelem témaköreinek. Ezen belül a Honvéd Vezérkar főnök azon véleményt képviselte, hogy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítése az érdekünk, amely a magyar lakosság és terület védelme szempontjából a legnagyobb védettséget jelenti, erősíti a szövetségi kohéziót és szolidaritást, illetve a lehetőségek függvényében költséghatékony módon valósul meg.

1595968863
Csoportkép

A konferencián kiemelt figyelmet kaptak azok a napjainkban jelenlévő és várhatóan megjelenő újfajta kihívások, amelyek a hagyományos fenyegetések fennmaradása mellett a nemzetközi közösség biztonságát egyre fokozódó mértékben veszélyeztetik. Egyetértés volt abban, hogy a fejlett társadalmak működésében kulcsszerepet játszanak a kommunikációs és információs rendszerek, és az ezektől való függőség erősödése mind nagyobb mértékű sebezhetőséget is jelent. A kiberfenyegetésnek a hagyományos fenyegetésektől eltérő jellemzői szükségessé teszik a háborúval kapcsolatos fogalmaink átfogó felülvizsgálatát és adott esetben módosítását is. Tekintettel arra, hogy a kiberbiztonság megteremtése globális, országhatárokon átívelő feladat, Magyarország nagy szerepet tulajdonít a nemzetközi szervezetekkel (elsősorban az ENSZ-szel, EBESZ-szel, NATO-val, EU-val) való együttműködési lehetőségek kiaknázásának.

A nap folyamán többek között egyéb témaként tárgyalták meg a humanitárius segélynyújtás és katasztrófa elhárítás, mint lehetséges legfontosabb feladatok együttműködési kérdéseit. A tárgyalások zárásaként a felek megvitatták a 2010. évben elindult Okos Védelem (Smart Defence – SD) és az Összekapcsolt Erők Kezdeményezés (Connected Forces Initiative – CFI) aktuális kérdéseit és együttműködési lehetőségeit. A program arra fókuszál, hogy a NATO céljaihoz megfelelő képességek a gazdasági válság ellenére a jövőben is elérhetőek legyenek. Célként jelölték meg, hogy a Szövetség a gazdasági megszorítások időszakában is megőrizze cselekvőképességét, hatékonyságát és relevanciáját a világban.