Tálibokat engedett szabadon az afgán kormány

„Ma olyan rendeletet írok alá, amelyet még soha életemben nem írhattam alá, mert nem volt hozzá jogom”, jelentette ki Gáni a loja dzsirga záróünnepségén. A tanácsot maga Gáni hívta össze, mert megítélése szerint nem volt alkotmányos felhatalmazása arra, hogy döntsön az érintett tálibok elengedéséről, ugyanis súlyos bűncselekményeket követtek el. Az afgán elnök korábban már több ezer tálib elítélt elengedését hagyta jóvá a béketárgyalások részeként. Egy magas rangú afgán politikus úgy fogalmazott, hogy a négyszáz tálib szabadon bocsátásával az utolsó „kifogás” is elhárul annak útjából, hogy a tálibok és a kormányzat folytathassa a tárgyalásokat a békekötésről.

A négyszáz, sok esetben súlyos bűncselekmények miatt elítélt tálib elengedését a loja dzsirga mintegy 3400 tagja támogatta. Hamid Karzai korábbi afgán elnök szerint a foglyok elengedése után két-három nappal folytatódhatnak a tárgyalások a kormányzat és a szélsőségesek között a katari fővárosban, Dohában. A tálibok egyelőre nem kommentálták a loja dzsirga döntését. Gáni azt követelte, hogy a tálibok a tárgyalások megkezdése előtt hirdessenek tűzszünetet.

A tálibok kora tavasszal írtak alá megállapodást az Egyesült Államokkal, amelynek értelmében béketárgyalásokat kezdenek a kabuli kormányzattal. Emellett a terrorizmussal is fel kell hagyniuk, és a megállapodás része volt a fogolycsere is, amelynek révén ötezer tálib és a tálibok által fogva tartott ezer ember is visszanyerheti szabadságát. Ha teljesülnek a megállapodás feltételei, a külföldi katonák is elhagyják Afganisztánt. A foglyok elengedése ugyanakkor visszás érzelmeket is szül, mert számos olyan elítélt terrorista is van köztük, akik a polgári lakosság elleni véres terrortámadásokban vettek részt. A loja dzsirga ezért arra szólította fel az afgán kormányt, hogy kérje az áldozatok családtagjait: bocsássanak meg a gyilkosoknak, amit az iszlám törvényei is sok helyen megkövetelnek.

Az Afganisztánt 1996-tól a 2001-es amerikai beavatkozásig irányító tálibok 19 éven át nem voltak hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni a kabuli kormánnyal, amelyet az amerikaiak bábjának tekintettek. A 2001 óta tartó afganisztáni háború az Egyesült Államok történetének legtovább húzódó fegyveres konfliktusa. Mark Esper amerikai védelmi miniszter egy szombati interjúban arról beszélt, hogy november végéig a jelenlegi 8600-ról ötezer alá csökkenthető az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák száma.