Teljes átláthatóságot szorgalmaznak Irán ügyében

Rabi ugyanakkor nem lát reális lehetőséget ilyen tartalmú megállapodásra. Mivel azonban úgy véli, hogy a tárgyalóasztal mindkét oldalán erős a megegyezés szándéka, szerinte fel kell készülni arra, hogy Irán előbb-utóbb nukleáris fegyverre tesz szert. Egy Irán elleni esetleges izraeli katonai csapás lehetőségét lényegében kizártnak tartja.

Az Európa-Izrael Sajtószövetség (angol rövidítéssel EIPA) által szervezett beszélgetésen Uzi Rabi azt mondta: az Egyesült Államokban és általában a Nyugaton tartja magát az a vélekedés, hogy ha megszületik a megállapodás, az pozitív irányú változásokat fog előidézni Iránon belül. A teheráni vezetésnek – tette hozzá – az a szándéka, hogy elérje a vele szemben elrendelt nemzetközi szankciók feloldását, ugyanakkor nem kíván eleget tenni a teljes transzparencia igényének.

A tervezett megállapodás – jegyezte meg az izraeli szakértő – a már eddig is megismert iráni nukleáris létesítményekre vonatkozna, ám léteznek mindmáig titkolt létesítmények is. A dúsítás olyan tevékenység, amit viszonylag jól lehet álcázni – mondta.

Megállapodás esetén Irán megnyugodhatna afelől, hogy saját döntésén múlik, mikor fordítja nukleáris programját katonai irányba – vélekedett Uzi Rabi.

Az izraeli professzor szerint alighanem az iráni vezetésen belüli „jó rendőr, rossz rendőr" szereposztásnak tudható be, hogy Haszan Róháni iráni elnök időnként nagyobb rugalmasságot mutató kijelentéseket tesz, miközben az iszlám köztársaság keményvonalas legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh dönt a legfontosabb kérdésekben.

Uzi Rabi szerint Irán saját geopolitikai súlyának a növelésére kívánja használni a nukleáris képességet. A környező országokban tevékenykedő síita erőket saját céljainak szolgálatába állítva használja, és ebben a tevékenységben döntő szava van az iráni „forradalmi gárdisták" vezetésének.

A közel-keleti és észak-afrikai térségben zajló változások – mondta a Mose Dajan Központ igazgatója – abba az irányba mutatnak, hogy számos eddigi államalakulat gyakorlatilag megszűnt államként létezni. Ilyennek tartja Uzi Rabi Irakot, Szíriát, Libanont, Jement és Líbiát is. Szerinte az államokba szerveződés elvét az egyes muszlim vallási, illetve etnikai közösségek elvén alapuló szerveződés, e közösségek egymással való éles harca váltja fel. Különösen fontosnak tartja ebből a szempontból azt, ami Irakban történt: a korábban szunnita vezetésű ország Szaddám Huszein bukása után síita irányítás alá került, majd az iraki és a szíriai szunniták legszélsőségesebbjei létrehozták a magát Iszlám Államnak nevezető fegyveres szervezetet.

Az Egyesült Államok Iránnal való megegyezési szándékát – vélekedett a professzor – az is motiválhatja, hogy Irán „az Iszlám Államnál kisebb gonosznak" számít Washington szemében.