Terrorveszély Kuangtungban?

Hírszerzési források azt valószínűsítik, hogy az országot az északnyugati Hszincsiang tartományból Kuangtungon keresztül illegálisan elhagyni készülő, túlnyomó részt muszlim ujgur nemzetiségűek egy része merényletre készül. Az újság szerint úgy tudni, nagy számban tervezik a szökést, hogy a Közel-Kelet országaiban, az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezethez csatlakozva fegyveres kiképzésen vegyenek részt.
A lap által idézett, korábban nyilvánosságot kapott dokumentum szerint az embercsempészek előnyben részesítik a tengerparti Kuangtungon át vezető utat, mivel a nyugati hegyvidékeket szigorúbban őrzik. A menekülő ujgurok útvonala általában délkelet-ázsiai országokon, Malajzián, Indonézián és Thaiföldön át vezet.

Az elmúlt évben több olyan hír is megjelent, amelyben ujgurok külföldre szökéséről számoltak be, s kiderült, hogy elsődleges úti céljuk Törökország, ahonnan a szíriai határon átkelve eljuthatnak az IÁ által ellenőrzött területekre. Kínai biztonsági szakértők a jelenséget rendkívül veszélyesnek tartják, mivel szerintük félő, hogy a kiképzett harcosok idővel visszatérnek.
Kínában az utóbbi két évben civilek százai haltak meg terrortámadásokban. Az ujgur emigráns csoportok vezetői szerint az erőszakot a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen élők hátrányos megkülönböztetése szüli, Peking meggyőződése viszont az, hogy a népcsoport tagjai szélsőséges iszlamisták, külföldi szeparatista csoportok, elsősorban a “Kelet-Turkesztán" függetlenségét támogatók iránymutatásai szerint és ösztönzésére hajtják végre akcióikat.

A South China Morning Post szakértői forrása, Rohan Gunaratna szerint eddig körülbelül hatszázan jutottak el sikeresen a szíriai és iraki harcmezőkre, illetve vannak, akik Afganisztánban vagy Pakisztánban csatlakoztak az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz. A politikai erőszakot és terrorizmust kutató szingapúri központ vezetője szerint míg az elmúlt két évtizedben az al-Kaida által kiképzett Turkesztáni Iszlám Párt volt a ujgurok elsődleges támogatója, mára az Iszlám Állam befolyása is megnőtt.
A kínai közbiztonsági tárcára hivatkozva a Global Times című lap azt írta, embercsempészek vallomásaiból tudható, hogy török diplomáciai képviseletek délkelet-ázsiai államokban török állampolgárságot igazoló okiratokat állítanak ki ujguroknak, útlevéllel, utazási dokumentumokkal látják el őket. A thai hatóságok a múlt hónapban körülbelül százhetven ujgurt engedtek Törökországba, miután török személyazonosságukat igazolták. Más jelentések szerint a török nagykövetség Kuala Lumpurban több száz útlevelet adott ki kínai állampolgároknak.

Az elmúlt napokban ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került a kérdés, mivel Thaiföld hivatalosan is bejelentette, hogy körülbelül száz olyan ujgurt toloncolt vissza Kínába, akiket tavaly óta fogtak el az országban. Törökországban a lépés heves tiltakozást váltott ki, Isztambulban megtámadták a thai főkonzulátust, betörték az ablakait, behatoltak és a talált iratokat szétszórták az utcán. Ankarában a thai nagykövetség előtt egy tüntető csoport meg akart lincselni egy ázsiai nőt, akit egy ismeretlen török férfi menekített ki a tömegből. A demonstrálók kelet-turkesztáni zászlókat lengettek, vallási énekeket énekeltek és többen kiáltották: “Allah Akbar (Isten a legnagyobb)!".

Az ujgurok kiadása miatt Törökország és az Egyesült Államok is tiltakozott Thaiföldnél, a két ország a történteket a menedékkérők jogait biztosító nemzetközi törvényekbe ütközőnek nevezte a bangkoki kormány lépését. Ankara megerősítette, hogy kész befogadni a törökkel rokon nyelvet beszélő “ujgur testvéreket", míg a pekingi külügyminisztérium azt hangoztatta, hogy az ujgurok “elsősorban kínaiak".