Meghalt Pirityi Sándor
Szöveg: mti/honvedelem.hu/Magyar Hadtudományi Társaság | 2009. május 4. 9:33Súlyos, hosszan tartó betegség után 84 éves korában elhunyt Pirityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója, aki 1951 óta dolgozott az MTI-nél. 1960-tól szakosodott katonapolitikai, elsősorban leszerelési-fegyverzetkorlátozási témákra. Az elmúlt évtizedekben rendszeresen dolgozott a Zrínyi Kiadónak is.
Pirityi Sándor 1925-ben Pestszentlőrincen született, 1951-ben kezdett dolgozni az MTI-ben. Négy nyelven beszélt, a hadtudományok kandidátusa volt, az első civil, aki megszerezte ezt a fokozatot Magyarországon. Egy ideig tagja volt a Magyar Hadtudományi Társaság elnökségének is.
A 70-es években két kisebb haditengerészeti témájú munkája után a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg A leszerelés című, mintegy négyszáz oldalas katonapolitikai-fegyverzetkorlátozási tárgyú kötete, amely alapul szolgált a hadtudomány kandidátusa fokozat elnyeréséhez. Hadászati fegyverrendszerek és korlátozásuk című, 1982-ben publikált munkáját a Zrínyi Kiadó nívódíjjal is elismerte.
A kiadó 1990-ben bocsátotta közre Az ellenségkép változásai című, közel háromszáz oldalas kötetét.
Korábban a Külpolitika című havi folyóiratban, az MTA Intézetközi Békekutató Központjának Konfliktus és Együttműködés című kiadványában, majd a Hadtudományban és az Új Honvédségi Szemlében számos tanulmányt publikált, nem beszélve a különböző külpolitikai sajtóorgánumokban megjelent cikkeiről, cikksorozatairól. Pályázatait a Magyar Hadtudományi Társaság első és második díjakkal jutalmazta.
Az elmúlt évtizedekben több mint két tucat hadtörténeti, katonapolitikai, politikatudományi könyvet fordított le különböző nyelvekből magyarra, közreműködött szakszótárak, lexikonok elkészítésében. Tagja volt a Magyar Pugwash Bizottságnak, rendszeres résztvevője az olaszországi ISODARCO nemzetközi katonapolitikai szimpóziumainak. Az MHTT alapító tagja, írásai (cikkei, pályázatai, könyvei), előadásai és közszereplése révén elismert kutató, a tudományos közélet tevékeny résztvevője
70. születésnapját megelőzően a MÚOSZ lapja azzal a kéréssel kereste meg, hogy üzenjen, adjon tanácsot a kezdő újságíróknak. A Magyar Sajtó hasábjain – többek közt – a következőt üzente az ifjú kollégáknak:
“Az általános intelligenciát, az átfogó társadalom – és természettudományos műveltséget semmiféle részterületi zsonglőrködés sem helyettesítheti. Viszont a mindenhez értés keveset ér. A legmeghatározhatóbb újságírói erények: a fegyelmezettség, az összeszedettség, az alaposság és a körültekintés. Írásunk bukásához elegendő egyetlen hozzáértő ember szakszerű negatív bírálata. A megfontoltságot, az elmélyülést, a kifejezés szabatosságát az olvasók százezrei becsülik, a gyorsaságot a beavatott kevesek. Aki nem fárasztja magát forráselemzéssel és kritikával, időt nyer, de hitelt veszít."
Pirityi Sándor feldolgozta az MTI több mint 100 éves történetét is. Ez a munkája A nemzeti hírügynökség története címmel 1996-ban jelent meg.
Pályafutása során sok kitüntetést kapott. Az MTI 2001-ben életműdíjjal ismerte el munkásságát.
Pirityi Sándort az MTI saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
