Mit tehetünk a klíma védelméért?

Péliné dr. Németh Csilla őrnagy 1994-ben, egyetemi évei alatt ismerkedett meg a klímaváltozás témakörével. Később, a hazai szélmező átlagos és extrém paramétereinek éghajlati statisztikai vizsgálatával foglalkozott doktori kutatásában. „Miért ezt a témakört választottam? Mert izgalmas, előremutató, továbbá az éghajlati rendszer, ezen belül a szélmező átlag értékeinek és szélsőségeinek részletesebb megismerése hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében szükséges regionális szintű feladatok hatékony végrehajtásához” – emlékezett vissza. „Az MH Geoinformációs Szolgálat térképészeti és meteorológiai szakterületért felelős. Mi meteorológusok meteorológiai előrejelzéssel foglalkozunk, illetve meteorológiai támogatást nyújtunk a Magyar Honvédség számára. A szolgálat napi feladatai közé ugyan nem tartozik bele a klímakutatás, ugyanakkor az MH GEOSZ vezetése támogatja szakembereit a meteorológiai, ezen belül az éghajlati kutatásokban való részvételben, hiszen az itt megszerzett ismeretek hasznosíthatók a napi teendők során is. Ezen túlmenően a klímaváltozás, melyben élünk, természetesen ránk is hatással van” – mondta.

„Általánosságban elmondható, hogy az éghajlati kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe kerülő, egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedését okozzák, mely elérte az 1 Celsius-fokot. A globális átlaghőmérséklet hosszútávú emelkedő trendjét nevezzük globális felmelegedésnek, melynek következménye a globális éghajlatváltozás. Hatásai a Föld egyes részein eltérőek lehetnek. Egy adott területen okozhatja a csapadék mennyiségének és éven belüli eloszlásának megváltozását, illetve szélsőséges események kialakulását, gyakoribbá, erősebbé válását is. Legyen szó hőhullámról, aszályról, erdőtűzről, árvízről, hurrikánról vagy akár viharról. A klímakutatók évek óta figyelmeztetnek a cselekvés szükségességére, hiszen amennyiben nem csökkentjük az emberi eredetű, antropogén üvegházhatású gázok légkörbe juttatott mennyiségét, súlyos következményekkel kell szembenéznünk” – hangsúlyozta.

Péliné dr. Németh Csilla őrnagy azt is elmondta, hogy a kutatók az éghajlat jelen állapotát földfelszíni és műholdas mérésekkel térképezik fel, míg a jövőbeni következmények vizsgálatára különböző forgatókönyvekkel futtatott éghajlati modelleket alkalmaznak. A forgatókönyvekkel veszik figyelembe a vizsgált időszakra jellemző kibocsátásokat, társadalmi és gazdasági hatásokat. „A klímavédelem célja a globális felmelegedés és a klímaváltozás mérséklése a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése révén. Felmerülhet a kérdés, hogy egy egyszerű állampolgár tehet-e és ha igen, akkor mit a klíma védelméért. Egyértelműen igen a válasz. Minden egyes ember tehet lakóhelyünk, a Föld védelméért, nagy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékének. Felnőttként felelősen kell gondolkoznunk e kérdésben, továbbá felelősek vagyunk gyermekeink fenntartható életmódra neveléséért, szokásainak kialakításáért is, szülőként, pedagógusként egyaránt. Jelenleg túlzó mértékben fogyasztjuk a Föld erőforrásait” – mondta, és azt is elárulta, mit tehetünk a klímavédelem érdekében. Amennyiben betartjuk a javaslatokat, akár apróbb lépésekben is sokat tehetünk környezetünk megóvásáért.

„Saját háztartásunkban legfontosabb a tudatosság, az odafigyelés, a tervezés és a mértékletesség. Lehetőleg olyan dolgokat vásároljunk, melynek előállítása kisebb környezetterhelést okoz. Az étkezést illetően érdemes csak a szükséges mennyiséget beszerezni, így a kidobott étel mértéke is csökken. Ajánlott kevesebb feldolgozott élelmiszert venni. A helyben megtermelt élelmiszerek, idényzöldségek, gyümölcsök vásárlása azért is fontos, mert kevesebb szállítással – gondolok itt a légi szállításra is – kisebb a környezeti terhelés, kevesebb az üvegházgáz kibocsátás. Érdemes mellőzni a nem újrahasznosítható műanyagok használatát. Vihetünk magunkkal bevásárlótáskát, palackozott víz helyett érdemes csapvizet fogyasztunk kulacsból, mellyel ugyancsak csökkenthetjük a hulladék mennyiségét. Ami a ruházkodást illeti: a jó minőségű ruhák újrafelhasználásával is tehetünk a fenntarthatóságért. A kinőtt gyerekruhákat odaadhatjuk ismerőseinknek, vagy átalakíthatjuk a leselejtezésre váró darabokat. A már nem használt pólóból lehet fonalat készíteni, abból kosarat, virágtartót vagy szőnyeget horgolni; régi farmerből táskát varrni; gyerekjátékot készíteni. Léteznek már környezetbarát technológiával készült ruhaneműk is. Rengeteg ötletet találhatunk különböző dolgok újra felhasználására, mellyel amellett, hogy pénzt takarítunk meg, kreativitásunkat is kiélhetjük, legyen szó komposztálásról, használati- vagy dísztárgyak készítéséről. A háztartás területén érdemes odafigyelni a szelektív hulladékgyűjtésre, környezetbarát mosó- és tisztítószerek használatára, vagy a vegyianyag mentes tisztításra. Ami a vízfogyasztást illeti, nem ajánlott folyó vízben mosogatni, valamint teletöltött kádban fürdeni. Sokat tehetünk víztakarékos WC-tartály, illetve háztartási gépek vásárlásával. Az energiafogyasztás területén pedig az energiatakarékos háztartási gépek, izzók beszerzésével, a lakás túlfűtésének elkerülésével, a nem használt elektromos eszközök kikapcsolásával, korszerű fűtési rendszerek alkalmazásával. Amennyiben lehetőségünk van rá, alkalmazzunk megújuló energiát: legyen szó napelemekről, szélkerékről vagy geotermikus energiáról. Emellett a közlekedési szokásaink megváltoztatásával is segítjük a klíma védelmét, például, ha autó helyett a tömegközlekedést, vagy a kerékpárt választjuk. Amennyiben mégis autóval indulunk útnak, lehetőség szerint ne egyedül közlekedjünk, az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Autóvásárlás során inkább válasszunk alacsony fogyasztású, hibrid vagy elektromos gépjárművet” – javasolta.