„A Magyar Honvédség katonái ózongenerátort is alkalmaztak a fertőtlenítés során"- olvashatjuk egyre gyakrabban a honvedelem.hu járványhelyzetről szóló tudósításaiban. De vajon miért hasznos ez az eszköz a koronavírus elleni küzdelemben?
Amikor a Magyar Honvédség vegyivédelmi erőit bevonták a járvány elleni küzdelembe, első lépésként meg kellett találni a legmegfelelőbb fertőtlenítőszert. Hamar kiderült azonban, hogy a rendkívül magas alkoholtartalmú anyagot bizonyos helyeken nem lehet alkalmazni, mert kárt tehet fontos dokumentumokban, illetve technikai eszközökben. Ekkor került képbe az ózongenerátor, amelyet legtöbben az „ózonos klímatisztítás” szókapcsolatból ismernek.
Az is köztudott, hogy bolygónkat ózonpajzs védi a káros UV-sugárzástól, de megtalálható a talajban és a vízben is. Jelen vírushelyzetben érdekes nyelvtani egybeesés, hogy a villámcsapás okozta koronakisülés következtében is ózon keletkezik. (Ilyen kisülés mesterségesen is gerjeszthető, erre még később visszatérünk...) Az ózon szélesebb körű felhasználása egyébként nem újkeletű találmány. Az emberiség már a 19. században elkezdte hasznosítani ezt az anyagot fertőtlenítésre, vízkezelésre, gyógyításra, tisztításra és a táplálék frissen tartására. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott.
De hogyan képes fertőtlenítésre az ózon? Kémiai szerkezetét tekintve háromatomos oxigén molekuláról beszélünk (O3), amely létrejötte után azonnal közönséges oxigénatomra (O2) és egy rendkívül instabil oxigénatomra (úgynevezett naszcensz oxigénre) bomlik. A szabadon maradt atom arra törekszik, hogy minél gyorsabban visszakerüljön stabil állapotába, így - kis túlzással - bármilyen más anyaggal (többek között a levegőben megtalálható vírusokkal is) igyekszik reakcióba lépni: azaz oxidálás útján pusztítja el a kórokozókat.
Az ózongenerátor működési elve a már említett koronakisülésen alapul. A környezeti nyomáson lévő gázt nagyfeszültségű elektródához vezetik. A feszültségnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy ionizálni tudja a gázmolekulákat, viszont túl magas sem lehet, mert akkor szikrák keletkeznének. Azokat az oxigén molekulákat, amelyeket nem sikerül első lépcsőben azonnal ózonná alakítani; ultra-ibolya sugárzás útján változtatják azzá.
Figyelemreméltó, hogy a három oxigénatomból álló anyag fertőtlenítő képessége a klóréhoz képest akár többezerszeres is lehet. Ugyanakkor, mint szúrós szagú gáz, erősen mérgező: használat közben és utána fél órán keresztül tilos az ózonnal kezelt helyiségben tartózkodni és utána is alapos szellőztetés szükséges.
