Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Százhetvenkét évvel ezelőtt küzdöttek a peredi csatában

Szöveg: Balatoni Kitti | Fotó: internet |  2021. június 20. 13:04

1849. június 20-án zajlott a peredi csata, amely az 1848–49-es szabadságharc egyik fontos összecsapása volt.

pcs3

1849 májusában, az orosz csapatok magyarországi intervenciójának híre után Görgey Artúr tábornok a cári erők érkezése előtt le akarta győzni a császári főerőket. A két sereg a Vág folyó mentén harcolt, 1849. június 20-án és 21-én. A magyar fősereg közel 250 km szélességű arcvonalon állt. A II. hadtest az Érsekújvár vidékétől délre fekvő terepszakaszt ellenőrizte Komáromig. A Központi Táborkari Iroda, Bayer József ezredes, vezérkari főnök vezetésével haditervet készített, amely szerint az I., II. és III. hadtestnek kellett áttörnie a Vág mentén felsorakozott császári fősereg vonalát, majd Nagyszombat és Pozsony felé vonulnia, hogy legyőzze a császári főerőket még az orosz intervenciós csapatok érkezése előtt. A terv szerint a Duna jobb partján állomásozó katonák a Rába vonalán maradtak volna és a Csallóközben kötötték volna le az ellenséges erőket. Bayer ezredes azt szerette volna, hogy a hadtestek külön-külön kíséreljék meg az áttörést. A haditerv azonban nem vette figyelembe a Vág vidékének mocsaras jellegét, sem az ottani települések nehéz megközelíthetőségét. Görgey Artúr június 20-ig nem tudta csapatait vezetni, ugyanis egyszerre látta el a fővezéri beosztást és irányította a Hadügyminisztériumot.

Azért, hogy a II. hadtest már hajnalban megkezdhesse a támadást, június 19-én éjfél előtt útnak indult, majd hajnali fél ötkor érkezett Zsigárd közelébe. Sűrű köd által fedve várta a sereg Görgey érkezését, azonban egy óra várakozás után Asbóth Lajos úgy döntött, hogy maga vezeti hadtestét támadásra. Attól tartott ugyanis, hogy Rakovszky, akinek parancsa volt hajnalban megindítani a támadását a zsigárdi állás balszárnya ellen, elszigetelten ostromolja majd meg az ellenséget. Ezért reggel, mikor a köd oszladozni kezdett, Asbóth előnyomult. Királyrévet a beregi csapat és a pozsonyi vadászok bevették, a 49. és 60. zászlóalj, valamint Rakovszky őrnagy különítménye Zsigárdra támadt és Pott dandárját visszavonulásra bírták Pered irányában. Herzinger a Theissing dandárral el akarta foglalni Királyrévet, de erős ellenállásba ütközött. Asbóth a veszélyt látva kiadta a parancsot ütegeinek, hogy tüzeljenek a támadó Herzingerre, ezzel egyidőben Mándy alezredest a lovassággal szintén rohamra indította ellene. A Württemberg-huszárok elszántan küzdöttek Herzinger lovassága ellen, amit a Theissing dandár balszárnyára szorítottak vissza. Herzinger kénytelen volt visszavonulni Alsószeli felé.

pcs4

Mindennek ellenére a további küzdelmek úgy alakultak, hogy Asbóth első harcvonala megingott. A harcban már a tartalékhadat, az 56. zászlóaljat és a Don Migueleket is csatába küldte, ezt követően maga ragadta meg a 63. zászlóalj lobogóját, arra motiválva csapatait, hogy folytassák a küzdelmet. Aznap délután érkezett meg Görgey is a harc helyszínére, aki reggel a II. hadtest elindulása után ért Andódra. Ahelyett, hogy követte volna a sereget, még pár órán át környezetével együtt az erdő árnyékában rejtőzködött, hogy az odaérkező Klapka György tábornokot a támadás folytatásáról személyesen győzze meg.

Asbóth tartalékhada megtámadta a Peredet megszállva tartó ellenséget, de a magyarok vonala ismét gyengülni kezdett. Ennek ellenére Asbóth végighaladt a vonalon bátorítva a zászlóaljakat, majd a közép támadó oszlop élére állva ismét rohamra indította csapatait. Pered templomáig jutottak, ahol mindkét részről elkeseredett harc zajlott. Rakovszky a 48. zászlóaljjal és a Bocskay-gyalogsággal hátulról vonult be a faluba. Ezt követően Pott tartott tőle, hogy minden oldalról bekerítik a dandárját, ezért Deáki felé vezette vissza katonáit.

Ilyen körülmények között Theissing nem maradhatott tovább Alsószelinél, így Herzinger a két dandárt Vízkeletre és Taksonyra rendelte vissza. Asbóth kimerült csapatait Pereden, Deákin és Alsószelin hívta össze. Délután érkezett meg a III. hadtest és Görgey, aki parancsot küldött a Vág túlsó partján lévő Knezić Károlynak, hogy haladéktalanul kezdje meg az előrenyomulást.

Görgey kifogásolta, hogy a Asbóth önhatalmúlag, az ő érkezése előtt indított támadást, ugyanakkor bírálta a III. hadtest tétlenségét is. Hosszas vita után Görgey Asbóthot túlbuzgalma, Knezićet viszont tétlensége miatt mozdította el hadtestparancsnoki állásából. Helyettük a II. hadtest parancsnokának Kászonyi József ezredest, a III. hadtest vezetőjének pedig gróf Leiningen Károly ezredest nevezte ki. Asbóthnak saját volt hadtestében kellett átvennie a hadosztályparancsnokságot a szabadságon lévő Szekulits helyett.

peredi-emlékmű_Gorfol

Ekkorra már tudni lehetett, hogy a császáriak másnap támadást indítanak, ezért Görgey Klapkának a puszta-aszódi híd tartására adott parancsot, Nagysándor József tábornokot pedig arra utasította, hogy Szered mellett erőszakos folyamátkelést hajtson végre. A II. és III. hadtest feladta az ellenséges támadások visszaverése volt. A VII. hadtestnek meg kellett akadályoznia, hogy a Duna jobb partján lévő császári csapatok erősítést küldjenek, így Moson és Hédervár között erőszakos felderítést hajtottak végre, de ez sem vezette győzelemre a magyar csapatokat. Haynau egy nappal korábban elkezdte átcsoportosítani erejét a Duna jobb partjára, azonban ennek leplezésére a Vág menti magyar támadás visszaverését is lényegesnek látta, ezért Görgey ellen rendelte II. és IV. hadtestét, valamint egy tizenkétezer katonából álló kombinált orosz gyaloghadosztályt. A császáriak és az oroszok elfoglalták Peredet és a III. hadtest kénytelen volt feladni Zsigárdot. Görgey elrendelte a visszavonulást, a III. hadtest Negyednél, az I. hadtest Puszta-Aszódnál és Gútánál kelt át.

A császári fősereg túlereje miatt a Vágon történő áttörés nem sikerült, a magyar fősereg jelentős vesztesége közel háromezer főt számlált. A nyári hadjárat folytatásával kapcsolatban a hadászati kezdeményezés lehetősége kicsúszni látszott a magyar fősereg kezéből.

A peredi csatában elesett honvédek tiszteletére emlékmű is készült a településen, melynek felállítását 1867. augusztus 2- án Ürge Alajos, Pered jegyzője indítványozta, aki maga is katonaként szolgált 1948-ban. A Brandl Antal nyitrai szobrász által készített emlékoszlopot 1869-ben avatták fel.

×