Visszatérne a 2015-ös atomalkuhoz az Egyesült Államok

A közlés egyértelmű elfordulást jelez Donald Trump előző amerikai elnök maximális nyomásgyakorlási kampányától, amelynek célja az Iráni Iszlám Köztársaság elszigetelése volt. A Biden-kormányzat emellett az ENSZ-ben is tett két lépést, hogy visszaállítsa a Trump-kormányzat atomalkuból való 2018-as kivonulása előtti diplomáciai helyzetet.

A washingtoni külügyi tárca azt követően jelentette be ezeket a lépéseket, hogy Antony Blinken külügyminiszter megbeszélést folytatott brit, francia és német hivatali partnerével, illetve egy nappal azelőtt, hogy Joe Biden elnökként részt vesz a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) virtuális csúcstalálkozóján, és beszédet mond az idei müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Az AP amerikai hírügynökség szerint Biden várhatóan mindkét fórumon a multilaterális diplomácia iránti elkötelezettségéről beszél majd.

Ned Price külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön nyilatkozatot adott ki arról, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni egy meghívást az Európai Uniótól az iráni atomprogram korlátozásáról kötött 2015-ös megállapodás résztvevőinek – az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagjának és Németországnak, valamint Iránnak – a találkozójára, hogy megvitassák a diplomáciai továbblépés lehetőségét Irán nukleáris programjával kapcsolatban.

Richard Mills ügyvivő amerikai ENSZ-nagykövet egyidejűleg értesítette a világszervezet Biztonsági Tanácsát, hogy az Egyesült Államok ezennel visszavonja a Trump kormányzat három levelét, amely abban a 2020. szeptember 19-i bejelentésében csúcsosodott ki, miszerint Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja, illetve újra bevezeti az Irán elleni szankciókat, tekintettel arra, hogy Irán jelentős mértékben nem teljesíti a megállapodás szerinti kötelezettségeit. Trump lépését hevesen vitatta a világszervezet szinte összes tagállama, köztük az Egyesült Államok néhány közeli szövetségese is.

A washingtoni kormányzat illetékesei könnyítettek csütörtökön az Egyesült Államokban akkreditált iráni diplomaták belföldi utazásainak rendkívül szigorú korlátozásán is, amely gyakorlatilag az ország ENSZ-missziójának és a világszervezet New York-i központjának épületeire korlátozta tartózkodásukat.

Antony Blinken és európai partnerei előzőleg közös nyilatkozatban szólították fel Iránt, hogy tegye lehetővé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői ellenőrzéseinek folytatását, és vessen véget minden, nem polgári célú nukleáris tevékenységének.

Egyúttal arra figyelmeztették Teheránt, hogy a 2015-ös alkutól eltávolodó lépései veszélybe sodorják azokat az erőfeszítéseket, hogy az Egyesült Államok is visszatérjen a megállapodáshoz, és véget vessen az iráni gazdaságot sújtó szankcióknak.

Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump amerikai elnök viszont 2018-ban kilépett a megállapodásból, majd visszaállította a szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.