Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A Magyar Kard Napja Debrecenben és Nyíregyházán

Szöveg: Nyulas Szabolcs |  2018. május 4. 8:15

A 170 éves a Magyar Honvédség ünnepségsorozat keretében rendezték meg a Magyar Kard Napját május 3-án, csütörtökön Debrecenben és Nyíregyházán. A rendezvényen a honvédség katonái látványos bemutatókat tartottak a két város főterein, és megemlékeztek Borsody László őrnagyról, a magyar szablyavívás géniuszáról.

1599186426
Az ünnepség a debreceni Kratochvil Károly Honvéd középiskola és Kollégiumban kezdődött, ahol Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola elnöke, dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka, valamint Berkecz Gábor, az intézmény igazgatója megkoszorúzták Borsody László őrnagy emléktábláját. A rendezvény a debreceni Kossuth téren folytatódott, ahol dr. Ruszin Romulusz dandártábornok hangsúlyozta: a honvédség idén lett 170 éves, de a magyar katona ennél sokkal nagyobb múltra tekinthet vissza. A mintegy ezeréves múlttal rendelkező magyar katona egyik történelmi fegyvere a szablya volt, amely 170 évvel ezelőtt újra méltó helyére kerülhetett; nem véletlen, hogy az augusztus 20-i avatáson ezt a fegyvert emelik a magasba a honvéd tisztjelöltek.

A dandártábornok lapunknak elmondta azt is, a hagyományok tisztelete fontos minden magyar katonának; a szablya nemcsak egy fegyver, hanem szimbolikus eszköze a hajdani győzelmek kivívásának. A dandár bemutatójáról elmondta, hogy elsősorban technikai eszközökkel érkeztek: harcjárműveket és fegyvereket is megtekinthettek, adott esetben ki is próbálhattak az érdeklődők. A bemutató mellett toborzópont is működött a helyszínen – fűzte hozzá. A város és a dandár közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésre a parancsnok úgy válaszolt: napjainkban felértékelődött a biztonság, s ez egyre több embernek fontos. „Minden magyar ember érzi most, szükség van a honvédségre és a rendőrségre, hogy közös munkával fenn tudjuk tartani a békés környezetet. Éppen ezért kicsit közelebb kerültek az emberek a Magyar Honvédséghez, ugyanakkor mi is igyekszünk nyitni feléjük" – mondta.

1599186427
Dr. Papp László, Debrecen polgármestere beszédében úgy fogalmazott: a város ma is erősen kiáll a katonai hagyományok ápolása mellett, s rendkívül fontos számára a katonák tisztelete. Emlékeztetett arra, hogy 1756-ban Debrecenben hozták létre a 39. Császári és Királyi Gyalogezredet, amely több mint 160 éven át szolgálta a nemzet ügyét, s a település kiemelkedő szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharcban is. „Debrecen ma is ápolja, őrzi, és továbbviszi a honvéd hagyományokat, és tisztelettel emlékezünk azokra, akik életüket adták a hazánkért" – mondta.

Máday Norbert a Debrecen központi terén elmondott beszédében hangsúlyozta, a mostani alkalom nemcsak emlékezés, hanem emlékeztető is: Bocskai „kérges kezű" hajdúira, az 1848-49-es szabadságharc debreceni hőseire és az első világháború katonahőseire. Ezeket a hősöket jól jellemzi az is, hogy az 1956-os forradalom kezdetének központja nem a főváros, hanem Debrecen volt. Kérdésünkre elmondta azt is, hogy a magyar szablyavívó iskola 2016-ban kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a katonai vívás és Borsody László őrnagy hagyatékát életben tartsa, és megmentse a következő generáció számára. „Büszkén mondhatom, hogy már hét országban vagyunk jelen a Magyar Szablyavívó Egyesület ernyőszervezete alatt, Erdélytől a Balti-tengerig, és több százan tanulják, illetve őrzik a magyar kultúrát. Mindig jó látni, hogy nemcsak Magyarországon, de külföldön is eljut az emberekhez a magyar kultúrának ez a nagyon fontos és nagyon értékes része".

1599186427
A nyíregyházi Kossuth téren hasonló metódus szerint tartották meg az ünnepet: a katonák látványos bemutatójára sokan kíváncsiak voltak, s többségében fiatalokat vonzott a rendezvény. Dr. Lippai Péter ezredes, a Bocskai-dandár parancsnokhelyettese beszédében elmondta: bár a szablya fokozatosan háttérbe szorult a második világháború előtt, továbbra is a magyar katona értékrendjének jelképe, s a tisztek oktatásának fontos eszköze maradt. A fegyver végül a rendszerváltást követően került újra az azt megillető helyre – fűzte hozzá. Az ezredes után Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere is felszólalt, majd Máday Norbert is beszédet mondott.

A nyíregyházi rendezvény a magyar huszár szobrának, majd pedig Borsody László emléktáblájának megkoszorúzásával folytatódott. Az ünnepség végén Máday Norbert bemutatta az általa írt, Borsody László: A géniusz című könyvet. Debrecenben pedig egy kiállításon mutatják be a szablyavívás géniuszának életútját. Mindkét rendezvényen közreműködött a Debrecen Helyőrségi Zenekar és a Debrecen Honvéd Táncegyüttes.

1599186427
Fotó: Tischler Zoltán