Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Boldog szülinapot, Ancsa!

Szöveg: Kálmánfi Gábor |  2014. április 27. 11:06

Virágcsokor helyett közel százhetven fős baráti találkozóval ünnepelték a negyvenéves Ancsát, azaz az An−26-os szállítórepülőgép-típus hazai hadrendbe állásának évfordulóját az MH Balatonkenesei Rekreációs Központban. Mikor máskor persze, ha nem 04. 26-án …

Megszokott dolog, hogy a születésnapon az ünnepeltet illeti a legnagyobb figyelem, és most sem történt ez másképp. Ejtőernyős ugrás ide, légi bemutató oda: a baráti találkozó legnagyobb, legemelkedettebb és leghangosabb momentumaként egy An−26-os repülőgép tett néhány alacsony tiszteletkört a Balaton felett, hogy aztán szárnyait billegtetve elköszönjön a nézőseregtől, és továbbrepülve hozzálásson a következő negyven év roppant változatos szállítófeladatainak elvégzéséhez.

1595970961
An-26: mindig visz valamit…

A találkozó fővédnöke, dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese maga is nosztalgikus emlékekkel szemlélhette a párás szürkeségben megjelenő repülőgépet, mert katonai pályafutásának elején testközelből is találkozott a nagy teherbírású, „ordító egér"-nek is becézett géppel.

„Ügyeletes repülésvezetőként bizony nagyon sokszor irányítottam Szentkirályszabadján ezt a típust is, amelynek példányai gyakran késő éjszaka érkeztek vissza bevetésekről, szállítási feladatokról. Később fedélzeti megfigyelőként magam is repültem az Ancsával. Megbízható, stabil, masszív repülőgép − sokat kibíró és sokat megbocsátó típus" – összegzett honlapunk érdeklődésére az altábornagy.

1595970961
Orosz Zoltán altábornagy: az Ancsa strapabíró típus

Horváth István nyugállományú törzszászlós – illetve, amint mondja, „ csak egy őrült «ancsás» a sok közül" −, a találkozó egyik főszervezője elmondta: a kerek évforduló mellett igény mutatkozott arra is, hogy a régi „ancsás" társadalom tagjai találkozzanak egymással.

„Világéletemben nagyon büszke voltam arra, hogy közéjük tartoztam. Egy «ancsás» sosem adja meg magát" – fogalmazott Horváth István, akit 1975-ben képeztek át a Szovjetunióban erre a típusra, és aki először mákos bejglit majszolgatva nézte ámulva közelről ezt a repülőgépet. Fél évre rá pedig már a szállítórepülő-század tagja lett…

A találkozó résztvevői néma tiszteletadással emlékeztek a már az égi köteléket erősítő bajtársaikra, majd emlékeik felidézésével tették saját maguk számára is emlékezetessé a kerek évfordulót.


Fotó: a szerző felvételei