Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Garantálnunk kell a magyar emberek jövőjét és biztonságát

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2016. augusztus 27. 19:46

A magyar emberek jövőjét és biztonságát ma is garantálnunk kell az új köntösben jelentkező veszélyekkel szemben – jelentette ki dr. Simicskó István a mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen augusztus 27-én, szombaton rendezett megemlékezésen.

1596018916

A honvédelmi miniszter beszédében a tömeges bevándorlás és a terrorizmus jelentette kihívásokat említve kijelentette: „minden erőnkkel megvédjük határainkat és a magyar emberek biztonságát".
Európának és Magyarországnak erős hitre és erős államra van szüksége – hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy a török birodalmat Nándorfehérvárnál legyőző Hunyadi János végrendeletében fiait – köztük a későbbi király Hunyadi Mátyást – istenfélelemre és hazaszeretetre intette.
„A hitre építve tudunk igazsággal, de határozottan fellépni a veszélyekkel szemben" – fogalmazott a politikus.

Simicskó István az 1526-os mohácsi vészhez vezető európai események láncolatát felelevenítve megállapította, a Magyar Királyság tragédiáját Európa belső politikai és vallási ellentétei, illetve az akkor „gyenge időszakát élő" magyar állam belső megosztottsága okozta.
Európa akkori vezetői nem érzékelték az I. Szulejmán szultán idejében aranykorát élő Oszmán Birodalom erejét és az ebből fakadó veszélyeket – vélekedett felidézve, hogy a mohácsi csata előtti erős keresztény gyökerű Magyarország 150 éven át sikeresen ellenállt a világ akkori legerősebb államának.

1596018916

Mint kiemelte, a megmaradáshoz fel kell töltenünk mindannyiunk egyéni, családi és nemzeti fegyvertárát lelki és katonai értelemben is. Ehhez a nehéz időszakokra való emlékezés ad erőt, hogy „mégis megmaradtunk, élni és boldogulni szeretnénk" – jegyezte meg.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: a mohácsi csatavesztés beleivódott a magyar nemzettudatba. Emlékeztetett arra, hogy a kulturális örökségről szóló törvény a 2011-es módosítását követően az tizenhat nemzeti emlékhelyet sorol fel, köztük a mohácsit.
A politikus szerint könnyű párhuzamot találni a „mai események" és a 490 évvel ezelőtti történések között. „Ha ez az ország erős központi hatalommal rendelkezik és képes összefogni, akkor eredményre vagyunk ítélve" – fogalmazott.

Az ütközetben elhunytak emlékére Bíró László katonai tábori püspök mondott imát, majd a szónokok koszorúkat helyeztek el a nemzeti emlékhely sírkertjében.
A mohácsi vész 490. évfordulójára emlékezve szombaton hagyományőrző egyesületek tartottak bemutatókat az emlékhelyen több száz résztvevő előtt.

1596018916

Vasárnap a megemlékezés keretében egy napra Mohácsra érkezik a Szent Jobb, Szent István király mumifikálódott jobb keze, a magyarság nemzeti ereklyéje, amelyet a budapesti Szent István-bazilikában őriznek.
Az ereklye ünnepélyes fogadására körmenetet tartanak a Duna-parti város Szepessy terén és a Püspöktemplomnál, este pedig a Fogadalmi templomnál búcsúztatják a Szent Jobbot. A Széchenyi téri szabadtéri oltárnál Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Udvardy György pécsi megyés püspökkel és az egyházmegye papságával mutat be szentmisét.

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezres serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres haderejével. A magyarok vereségével az ország három részre szakadt, és 150 évig tartó török hódoltság következett.

Az ünnepségsorozat keretében köszöntötték azokat a kerékpáros zarándokokat is, akik az egykori magyar sereg útvonalát követve érkeztek a csata színhelyére. Az ötnapos emléktúrán a résztvevők minden olyan települést érintettek, ahol a csatába igyekvő magyar sereg táborozott.

1596018916

Dr. Négyesi Lajos nyugállományú alezredes, a túra vezetője a honvedelem.hu kérdésére válaszolva elmondta: a közel 300 km-es út minden állomáshelyén barátságosan fogadták a résztvevőket, így a túra főbb célkitűzései – a hagyományteremtés és az érintett önkormányzatokkal történő kapcsolatfelvétel – tökéletesen megvalósultak. A csatával kapcsolatosan Négyesi Lajos hozzátette: a maga korában megdöbbentő dolog lehetett az a közönyösség, ahogyan a magyar főurak a veszélyhez viszonyultak, hiszen kezdetben alig pár ezren csatlakoztak a királyi sereghez. A széthúzás pedig 1526-1541 között volt a legnagyobb. Abban a másfél évtizedben, amikor a legnagyobb szükség lett volna a magyarság összetartására és a nemzetközi támogatásra.

Fotó: Rácz Tünde