Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az élet Camp Pannóniában – II. rész

Szöveg: kormany.hu |  2012. július 19. 11:59

Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport tábora egy „kis Magyarország” Baghlan tartomány fővárosában, Pol-e Khumriban.

1595938939
Mindennapi életünkben már elképzelni sem tudnánk, milyen lenne az élet a különböző, kommunikációval kapcsolatos technikai eszközök nélkül, mint például a számítógépek vagy mobiltelefonok. Egy katona számára pedig, aki a hazájától több ezer kilométernyi távolságra teljesít szolgálatot, különösen fontos, hogy megfelelően tudja tartani a kapcsolatot a családjával, szeretteivel. Többek közt ehhez is hozzájárul az a hét fő, akik a híradó részlegben dolgoznak, és bár létszámban kevesebben vannak, feladataik mit sem csökkentek az előző időszakokhoz képest.

Minden parancsnok rémálma, hogy elveszíti a kapcsolatot a feladatban lévő csapatokkal. Ez hadműveleti területen élet-halál kérdése. Hiszen minden pillanatban tudnia kell, hol járnak, mit csinálnak, mi történik velük, körülöttük. Szükségük van-e segítségre vagy parancsnoki döntésre a feladatuk biztonságos végrehajtásához. Ahogy a kis csapat fogalmaz: „bár a munkánk nem látványos, a hiányát mindenki megérezné". Ez igaz is, hiszen nélkülük nem lenne biztosított a híradás se a műveleti területen velünk együtt szolgáló nemzetközi erőkkel, se Magyarországra az elöljáróink felé, de ők gondoskodnak arról is, hogy az úton lévő konvojok kommunikálni tudjanak egymással és a műveletet irányító központtal.

Mindehhez jól és megfelelően működő híradó eszközökre van szükség, melyeknek karbantartása és javítása is rájuk hárul. Ami sokszor nem könnyű feladat, hiszen Afganisztánban az időjárási körülmények, valamint a nagy mennyiségű por erősen rongálja a technikát.

A részleg egyetlen informatikusát is sokan keresik fel meghibásodott számítógépeikkel, hogy megmentse legalább a legszükségesebb információkat vagy akár egy képet a családról. A táborlakók nem maradnak le a hazai eseményekről és a világ híreiről sem: a részlegvezető szívén viseli, hogy egy magyar táborban magyar rádió hangja zengjen, hiszen már harminc éve rádiózik amatőrként.

Munkájuk nélkülözhetetlen: egymást váltva tizenkét órás szolgálatban az éterben vannak, nem hagyják, hogy a kapcsolat megszakadjon.

1595938939

 (MH PRT PAO)