Merkel sürgette a ciprusi kérdés rendezését

Más kérdés, hogy Berlin – bár nem állta útját a csatlakozási tárgyalásoknak – valójában egy különleges partneri viszonyt kínálna Törökországnak, amely kevesebb a valódi tagságnál, de több, mint az eddigi legmagasabb szintű „társult tagság". Ankara azonban csakis a teljes jogú tagságra tart igényt.

A török-német tárgyalásokon szóba került az iráni atomkonfliktus is. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő Merkellel tartott közös sajtótájékoztatóján elutasította az Irán ellen tervezett újabb szankciókat, mondván, azok a múltban sem bizonyultak alkalmas eszköznek. A Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy békésnek álcázott atomprogramja valójában atomfegyver kialakítását célozza. Erdogan szerint diplomáciai úton kell rendezni a viszályt, amelynél figyelembe kell venni, hogy Izrael is rendelkezik atomfegyverrel.

A török politikus feltette a kérdést: „Van a térségben atomfegyver? Igen, van. És hoztak ezért szankciókat? Nem!" – szögezte le, nyíltan utalva az izraeli atomfegyver-arzenálra, amelyet hivatalosan a zsidó állam soha nem ismert el, de a világ tényként kezel.

Enyhült Merkel álláspontja a csaknem hárommilliós németországi török közösség integrációjának kérdésében. Erdogan múlt heti követelése, hogy legyenek Németországban török gimnáziumok, azonnali elutasításra talált Merkel részéről. A hétfői tárgyaláson azonban elismerte, hogy amint Németországnak is vannak külföldön – például Törökországban – német iskolái, így a törököknek is van ehhez joguk. Ez azonban nem jelenthet alibit arra, hogy nem tanulnak meg a török fiatalok németül – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy aki Németországban él, az sajátítsa is el a nyelvet. Vagyis Merkel a kétnyelvűséget támogatja, amely a törökök integrálódásának kulcsa, ami – így Merkel – nem azonos az asszimilációval. Mindenki megőrizheti gyökereit, vallását, ám el kell érni, hogy a Németországban élő harmadik vagy negyedik generációnak esélye legyen arra, hogy tanár, rendőr vagy tudós lehessen.

A török ellenzék vezető politikusai elutasították a találkozót Merkellel. Deniz Baykal, a Köztársasági Néppárt elnöke rossz néven vette, hogy csupán a német követség állófogadására kapott meghívót. A nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) vezére, Devlet Bahceli hasonló értelemben nyilatkozott, azt szerette volna, ha a parlamentben kétoldalú találkozóra kerülhetett volna sor, mint ahogy azt Barack Obama amerikai elnök látogatásakor szervezték.

Merkel török útja nyomán hazájában ismét fellángolt a vita a török uniós ambíciók elutasításáról. A Zöldek mellett Merkel kereszténydemokrata párttársa, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Ruprecht Polenz is sürgette a német ellenkezés feladását. A CDU politikusa a berlini Der Tagesspiegelnek úgy nyilatkozott: „Jobb lenne, ha Törökország az Európai Unión belül lenne. De csakis az a Törökország, amely megfelel az uniós feltételeknek, nemcsak a betűk, de a szavak és tények alapján is."