Murszi elnök tengelyt akaszt a hadsereggel

Mohammad Murszi nem érte be Huszein Tantavi tábornagy és Szami Anan leváltásával: egyúttal semmisnek nyilvánította azokat az alkotmánymódosításokat, amelyeket a Legfelsőbb Katonai Tanács hirdetett ki nem sokkal Murszi hivatali beiktatása előtt. A hadsereg ezzel jelentősen korlátozta az államfő hatalmát, a jogkörök egy részét saját magára ruházva át.

Az államfő még aznap kinevezte alelnökét Mahmúd Mekki személyében. A reformer bíróként ismert Mekki a Mubarak-rezsim éles bírálójaként szerzett nevet magának, főként az ismétlődő választási csalásokat pellengérezte ki állásfoglalásaiban.

Az államfői hivatal szóvivője Murszi döntéseként jelentette be a személyi változásokat. Megfigyelők előtt nem világos, vajon a húzások bírják-e a hadsereg egyetértését. Az viszont, hogy az elnök legott a tanácsadóivá nevezte ki a két leváltott főtisztet, ráadásul a Nílus-rend (a legmagasabb egyiptomi kitüntetés) adományozásával alaposan feljavította a nyugdíjukat, arra enged következtetni, hogy a hadsereg – ha vonakodva is, de – beleegyezését adta a személycserékbe.

Tantavi és Anan helyére két, 50-es éveiben járó főtisztet nevezett ki Murszi. Abdel Fatah asz-Szísszi tábornok, az új védelmi miniszter eddig a katonai hírszerzésnél dolgozott, míg Szidki Szobhi a Szuezben állomásozó 3. szárazföldi hadsereg parancsnoka volt. Az államfő egyúttal elrendelte a haditengerészet, a légierő és a légvédelmi erők parancsnokainak nyugdíjazását is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint azonban a három tábornok megtarthatta polgári beosztását, ami lehetővé teszi, hogy továbbra is ők igazgassák azt a gazdasági birodalmat, amelyet a hadsereg hozott létre a Mubarak-rezsim évtizedei alatt.

Hivatalának közleménye szerint Murszi a leváltásokkal és kinevezésekkel „friss vért akar pumpálni a hadseregbe", amelynek tekintélyén csorbát ejtett iszlamista terroristák augusztus elején történt terrortámadása a Sínai-félszigeten. A támadás 16 határőr életébe került.

Napokkal a terrorakció előtt Izrael figyelmeztette Kairót, hogy szélsőséges csoportok támadást készítenek elő a Sínai-félszigeten. Az egyiptomi hírszerzés főnökét pár nappal a terrorista merénylet után leváltották, miután a sajtó megírta, hogy tudott az izraeli figyelmeztetésről, mégsem tette meg a szükséges lépéseket.

Megfigyelők mindazonáltal kényesnek minősítik Murszi lépését, elsősorban a hadsereg által eszközölt alkotmánymódosítás hatályon kívül helyezését. Ez utóbbira ugyanis az államfőnek jogilag nem volt felhatalmazása. Ennek dacára az új egyiptomi alkotmány kidolgozásának elbírálása most már az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Murszi közölte: ha az alkotmányt szövegező 100 tagú testület nem tudja befejezni a munkát, akkor új bizottságot fog kinevezni, amelynek 21 napja lesz a végleges szöveg kimunkálására. Ezt követően 30 napon belül népszavazásra fogják bocsátani a tervezetet, majd annak elfogadása után újabb parlamenti választásokat fognak tartani. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy Murszi és a háta mögött álló Muzulmán Testvériség – a mérsékelt iszlamisták pártja – növelte befolyását az alkotmányozási és a törvényhozási folyamatra. (A parlamentet még tavasszal oszlatta fel a katonai tanács – ezért lesz szükség új választásokra –, jelenleg az államfő joga a törvényalkotás.) Ráadásul a katonai tanács alkotmánymódosító határozatainak eltörlésével Murszi lett – számos elődjéhez, így Hoszni Mubarakhoz és Anvar Szadathoz hasonlóan – a hadsereg főparancsnoka.

Az egyiptomiak egy részének ez már soknak tűnik. Ezek az emberek úgy vélik, hogy hazájuk a tekintélyuralmi államtól egy iszlám állam felé mozdul el.

„A hadsereg most visszatér a laktanyákba, Murszi pedig abszolút hatalommal rendelkezik" – fakadt ki Abdalláh Szinávi neves politikai kommentátor, aki a szekuláris hagyományok őrzőjének tekinti a hadsereget.

Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) korábbi főigazgatója „helyes irányba tett lépésnek" minősítette a vasárnapi döntéseket. Egyúttal azonban figyelmeztetett is. „Egy olyan államfő, aki mind törvényhozói, mind végrehajtó teljhatalommal rendelkezik, ellentétes a demokrácia lényegével. Ez csak kivételes esetben és átmeneti jelleggel engedhető meg" – így Baradei.

Nyíltan bírálták Murszi húzását jogász körökben.

„Az elnöknek nincs felhatalmazása arra, hogy megváltoztassa az alkotmányt, még ha az csak ideiglenes is" – jelentette ki Tahani al-Gabali alkotmánybíró. Szerinte Murszinak tartania kellett volna magát a hatályos alkotmány előírásaihoz.

A hatalmi harc eldőlt, mégpedig Murszi javára – értékelte a vasárnap történteket Mohammed Abdul-Gár, a tavaly létrejött szociáldemokrata párt egyik alapítója. (A mozgalom kritikus szemmel tekint mind a hadseregre, mind a Muzulmán Testvériségre.)

„A Legfelsőbb Katonai Tanács kiszorult a hatalomból, s elveszítette pozícióit, ami elkerülhetetlen volt – fogalmazott Abdul-Gár. – A hatalmi harcban a tanács fokozatosan alulmaradt, mégpedig az általa hozott döntések és amiatt, hogy képtelen volt egyenes utat biztosítani a demokratikus átmenet felé."