A HUMWEE nem eladó…

Hogy mi mit kerestünk ott kinn? Á, tudja megváltozott már a világ, igen. A körkörös védelem már a múlté. A terrorizmus arctalan és határtalan jelenség, nem érdeklik a földrajzi határok. Ha ott közös összefogással nem harcolunk a terrorizmus ellen, akkor az előbb-utóbb házhoz jön. Mint Bostonban…

Igen, jól tudja – az általános hírekkel ellentétben –, Afganisztán gyönyörű, különleges ország, ahol kedves emberekkel is találkoztunk. De nem, rosszul mondom: ország persze, de bizonyos értelemben inkább egy másik világ. Az ember megérkezik, és nem tudja, eleinte hol van. Meg hogy éppen mennyire feszült a helyzet, milyen a biztonsági környezet, mi így mondjuk.

Kutya kemény ám egy ilyen fél év… fizikailag és lelkileg is… gondolja csak el, a család itthon, mi meg a világ másik végén. Onnan nem lehet csak úgy hazajönni, ha beázik a tető, vagy karót kapott a gyerek a suliban.

Meséljek sztorikat… hát… háromszor jártam kinn, sok érdekeset láttam. Különös például, hogy mennyire másképp gondolkodnak ugyanarról a dolgokról. Képzelje, a tolmácsom épp akkor nősült, amikor kinn szolgáltam. Végigkövethettem a szép és bonyolult családi tradíciókon alapuló házasságot, egészen a leánykéréstől kezdve… igen, az a zöld, tükrökkel díszített ruha ott benn afgán esküvői ruha. Tetszett? Elhiszem. Méregdrága, kézzel készített holmi.

Egyszer defektet kaptunk, de a helyi gumiszervizben gyorsan és jól megcsinálták a kereket. Tíz éves kisfiú gurította vissza az autóhoz a kész terméket, ám amikor megpróbáltam volna neki segíteni ebben, sírva fakadt. Merthogy az ő munkája, az ő feladata, egyedül kell megoldania.

Nem, hiába beszélgettünk jót, a HUMWEE-val még próbakört sem mehet. Illetve mehet, ha bevonul a seregbe és megkapja a megfelelő kiképzést…

Fotó: a szerző felvételei