Dalokban megelevenedő háború a színpadon

Bár a háborúról szól, a dalgyűjtemény nem rejti véka alá a groteszkebb, vidámabb oldalát sem ennek az időszaknak. A Nemes Takách Kata tervezte színpadi látványvilág hol a báb eszközeivel, hol koreográfiával, máskor filmbejátszásokkal vagy látványos árnyjátékokkal és animációkkal teszi plasztikussá a dalokban megfogalmazott érzéseket, gondolatokat. Elhangzanak a háború korai korszakát idéző lelkesítő, vidám toborzódalok, mellettük éles kontrasztként jelennek meg azok a fronton született katonanóták, melyek már a véres valóságról szólnak.

A darab október 3-i, a budapesti Bethlen téri színházban megtartott bemutatóján megjelent a színpadon a frontról szerelmének üzenő baka és párja, akik a Sokkal jobban szeretlek, mint máskor kezdetű dalt énekelték. Felcsendült a honvágy érzése is a Cigányzenét röpít a szellő című nótában, míg az elkeseredettség öltött testet abban a dalban, melyben a katona arról énekelt, hogy nem fél a haláltól, hiszen „úgysem lesz a háborúnak vége".

Az egyórás műsor végére összeállt egy történet, amely méltóképpen idézte meg a helytállást, a féltést, a feszültséget és az átélt örömöket is.

„A „Nagy Háború" kitörésének közeledő százéves évfordulója adta az ötletet a válogatáshoz, így megpróbáltunk ezekhez a dalokhoz látványelemeket rendelni, a megfelelő módon színpadra vinni őket, hogy kiemeljük tartalmukat, s ezen keresztül aláhúzzuk a mondanivalójukat. A toborzástól indultunk el, és innen jutottunk el ahhoz, amikor a katona elesett bajtársai halálának próbál mindenáron értelmet találni" − mondta el a honvedelem.hu kérdésére válaszolva a bemutatót követően a színdarab Jászai Mari-díjas rendezője, Csizmadia Tibor.