Ejtőernyős centenárium
Szöveg: dr. Boldizsár Gábor, Gáll Gábor, dr. Novák Béla | 2018. március 27. 9:25Március 23-a volt a magyar ejtőernyőzés centenáriuma. Katonai és civil összefogásban három helyszín hat rendezvényén emlékeztek meg az utódok a magyar katonai és polgári ejtőernyőzés 100. évfordulójáról.
Galéria
![1599184017](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f519c9161106788265038.jpg)
Ezzel párhuzamosan, a fővárosban a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ) tagjai emlékeztek vitéz Boksay Antal Farkasréti temetőben található sírjánál, ahol 10 évvel ezelőtt emléktáblát is elhelyeztek a hős előd nyughelyén.
![1599184017](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f519c919fe69863278893.jpg)
![1599184017](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f519c91d97ec132946092.jpg)
![1599184017](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f519c9224b46899481891.jpg)
* * *
100 évvel ezelőtt az első világháborúban szolgált három magyar katona, hozzájuk köthető a magyar ejtőernyőzés kezdete.
1918. január 16-án Poppe Kornél százados önként,nem vészhelyzeti ejtőernyős ugrást hajtott végre elsőként tüzérségi megfigyelőballonból, a háború olaszországi frontszakaszán, ahol a 13. ballonszázadnak volt a parancsnoka. Ugrása nem volt céltalan, mivel 1917 novemberében három megfigyelőtisztjét is elvesztette, akiknek a megfigyelőballonját ellenséges repülök megtámadták. Sajnos vagy túl későn ugrottak ki a ballon kosarából, vagy meg sem próbálták használni az ejtőernyőjüket és ezért szörnyethaltak. Példamutató parancsnokként, hogy bizonyítsa katonái előtt az ejtőernyő megbízhatóságát, felemelkedett egy ballonnal és kivetette magát belőle; ernyője rendben kinyílt majd épségben, szerencsésen földet is ért.
![1599184018](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f519c9257725694980881.jpg)
1918. augusztus 22-én volt az első eset, hogy egy magyar pilóta légi harc közben vészhelyzeti gépelhagyást, ejtőernyős ugrást végzett. Hefty Frigyes törzsőrmester, tábori pilóta azon a napon harmadmagával felszállt, hogy a front felett felderítő repülést végezzen. A Nervesa-hidak felett váratlanul egy igen erős amerikai‒francia repülőgépekből álló ellenséges kötelékkel találták magukat szemben. Hefty látta, hogy az aránytalan küzdelemben (3 a 11 ellen) csak veszíthetnek; érezte, hogy rajtuk a földön lévő tízezrek szeme és nem akarta, hogy gyávának tartsák, így szembefordult a csoporttal. Amíg ejtőernyője megfelelő rögzítésével foglalatoskodott, rögzítőhevedereit meghúzta, hátulról eltalálták repülőgépét, amely lángba borult. Nyomban döntést kellett hoznia: nem volt más választása, mint azonnal elhagyni az égő gépét. Gyors elhatározással csatolta ki magát a pilótaülésből, s az aznap először magával vitt Heinecke típusú ülőernyőjével 4800 méter magasból, fejjel lefelé belevetette magát a mélységbe. Emlékei szerint azonnal elvesztette eszméletét, és egy nagy csattanásra tért csak magához, amikor belobbant felette az ejtőernyője kupolája, s így közelített a föld felé. A front mögött körülbelül 6 kilométerre ért földet egy ballonszázad-körletben.
Ő volt az első pilóta, aki légi harc közben ellenséges találat következtében gépelhagyásra kényszerült, ejtőernyője jól működött, így sikeres mentőugrást hajtott végre.
Fotó: Füzes Judith és Gáll Gábor