Ejtőernyős kiképzésen a felderítő specializáción tanuló honvéd tisztjelöltek

https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2018/05/29/ejtoernyos-kikepzesen-vettek-reszt-a-felderito-specializacion-tanulo-honvedtiszt-jeloltek-szolnokon

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison, az ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázis Laktanyában megtartott ejtőernyős táborban harmad- és negyedéves felderítő honvéd tisztjelöltek vettek részt. Az elméleti alapok oktatása már a budapesti Hungária körúti campuson elkezdődött, egy hónappal a kitelepülés előtt. Az ejtőernyős kiképzés magában foglalta az elméleti és a gyakorlati ismereteket, az ejtőernyő hajtogatását, illetve az ejtőernyős ugrások végrehajtását is.

Az első etap főleg a különböző ejtőernyős ugrási körülmények földi begyakorlását tűzte ki célul. Ennek során a hallgatók az úgynevezett földi szereken – olyan szituációs eszközök, melyeken a kiképzendők a valóságot megközelítő helyzetben tudják begyakorolni a különböző ejtőernyős helyzeteket – tudták tökéletesíteni a helyes gépelhagyási pozíciót, a szabályos földre érkezést, valamint a tevékenységek rendjét a légi járművön. Emellett sor került még az elméleti ismeretek bővítésére is: a tisztjelöltek számos előadást meghallgattak a lehetséges felmerülő vészhelyzetek elhárításáról, valamint az ejtőernyő használatáról, irányításáról.

A második szakaszban megtanulták, miként kell az előírásoknak megfelelően behajtogatni az ejtőernyőt ugráshoz, majd a hét közepén elméleti, írásbeli és gyakorlati vizsgákat tettek addig szerzett tudásukból. Miután minden felderítő hallgató sikeresen teljesítette a vizsgát, a harmadévesek május 9-én végrehajtották életük első ejtőernyős ugrását. A negyedévesek már tizenhatodik ugrásukkal folytatták az előző évben megkezdett szériát.

A következő időszakban – a nagy szél ellenére – a honvéd tisztjelöltek képesek voltak teljesíteni a betervezett ejtőernyős ugrásokat, összesen tizennégyet, amellyel mindegyikük elérte a „combat ready" fokozatot. Az ugrásokat 800, illetve 400 méter között hajtották végre, természetesen különféle módokon: először egyszerű terepre felszerelés nélkül, majd fegyverrel és felszereléssel, aztán mindkét ugrásfajtát éjszaka, végül pedig bonyolult terepre nappal és éjszaka. A legutolsó és egyúttal a legnagyobb próbatételt az jelentette, mikor éjszaka, bonyolult terepre, fegyverrel és felszereléssel kellett ejtőernyős ugrást végrehajtaniuk.

A negyedéves honvéd tisztjelöltek tapasztalataikkal végig segítették harmadéves társaikat, akik első alkalommal vettek részt ilyen típusú kiképzésen. A tisztjelöltek köszönetet mondtak kiképzőiknek, dr. Forray László alezredesnek és Horváth Tamás főhadnagynak, és a SEKICS (Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoport) állományának.