Elhunyt bajtársaikra emlékeztek a tűzszerészek

A hősi halált halt tűzszerészek emlékére rendezett megemlékezésen Szilágyi Zsolt ezredes, az MH 1. HTHE parancsnoka mondott beszédet. „Nincs még egy olyan alakulat hazánkban, mint ezredünk, amely békeidőszakban ekkora áldozatot hozott volna az állampolgárok biztonságáért. Több mint háromszáz bajtársunk adta a legdrágábbat, az életét nemes és veszélyes küldetése során" – hangsúlyozta a parancsnok. Hozzátette: szeretné kiterjeszteni tiszteletüket azokra a névtelen hősökre is, akik szerencsésen hazatértek családjaikhoz, és nevüket nem őrizte meg kőbe vésett emlékfelirat. „Hősnek nem születik az ember, hanem tettei teszik azzá. Volt valami, ami őket összekötötte, ami átívelt világnézeteken, nemzeti, vallási és felekezeti hovatartozáson. Egy érzés, ami erőt adott nekik, hogy felvállalják küldetésüket: a haza iránti elkötelezettségük, a hazaszeretet" – fogalmazott az ezredes.

Az alakulat parancsnoka beszédét Szenti Tibor kortárs író és néprajzkutató szavaival zárta. „Egész életünkben úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy az életből bármikor eltávozhatunk, de magunk után értékes nyomot hagyjunk. Legyünk erre fölkészülve. Minden napot úgy zárjunk le, mintha a holnap számunkra már nem folytatódnék" – idézte az írót Szilágyi Zsolt ezredes.

Beszédét követően Kótai Róbert római katolikus plébános, püspöki biztos osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel, majd név szerint is megemlékeztek azokról a katonákról, akik az elmúlt években, tűzszerész mentesítési feladatok ellátása közben veszítették életüket. Az emlékműnél a hősi halottak hozzátartozói, valamint az állomány volt és jelenlegi tagjai helyezték el az emlékezés virágait.