Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Ha valaki egyszer koronaőr lesz, az örökre az is marad

Szöveg: Kovács Dániel |  2014. október 28. 11:47

„Ha valaki egyszer koronaőr lesz, az örökre az is marad” – mondta Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára október 27-én, hétfőn az Ötszázötven éves Koronaőrség című ünnepi konferenciáján, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.

Nagyszabású ünnepi konferenciával emlékezett meg a Magyar Koronaőrök Egyesülete a Koronaőrség fennállásának ötszázötvenedik évfordulójáról. Az előadások felidézték a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő Szent Korona és őrzői történetét Szent István korától napjainkig.

1595981433

Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesülete elnökének előadásából kiderült: az 1464. évi II. törvény – amely részletesen szabályozta a Szent Korona őrzésének körülményeit – sorsfordító volt a koronaőrség történetében. A törvény megalkotásának előzménye az volt, hogy Erzsébet királyné, Albert király özvegye, az 1440-ben udvarhölgyével ellopatta a magyar Szent Koronát Visegrád várából, és csecsemő fia koronázására próbálta felhasználni. Miután terve kudarcba fulladt, a királyné Bécsbe menekült, ahol a koronát nyolcezer aranyért zálogba adta Frigyes császárnak. Ettől kezdve a magyar uralkodók nem tudtak törvényt hozni, hiszen uralkodásukat nem szentesítette a korona. A trónra kerülő Hunyadi Mátyás – ismerve és elfogadva a Szent Korona egyedüli érvényességét – meg sem kísérelte elődje, I. Ulászló mintájára más koronával pótolni a Szent Koronát. Királlyá választása után hat évet várt a koronázásra, míg végül 1463-ban nyolcvanezer magyar forint ellenében Frigyes visszaszolgáltatta a koronát. A korona hiányából fakadó problémákon okulva, Mátyás koronázását követően az 1464. évi II. törvény részletesen szabályozta a Szent Korona őrzésének körülményeit, amely szerint a koronaőri teendőket a rendek által választott személyekre, a koronaőr főurakra kell bízni, az őrzés pedig a szokott helyen, Visegrádon történjék.

A konferencián szó esett arról is, hogy a Tanácsköztársaság idején feloszlatták a koronaőrséget, akik azonban a mostoha körülmények között is helytálltak annak ellenére, hogy a hatalmon lévők között felmerült a korona beolvasztásának vagy elárverezésének ötlete is. A második világháború hányattatásai után a Szent Korona amerikai kézbe került, a Magyar Királyi Koronaőrség pedig 1945-ben hosszú időre megszűnt.

1595981434

A rendszerváltás után, 1991-ben vitéz Vitéz József – aki 1941-1945-ig a korona mentésében is szerepet vállalt – létrehozta a Koronaőrök Egyesületét, melynek tagjai vitték tovább a hagyományt egészen 2011. május 30-ig, amikor a Magyar Honvédség állományába tartozó Honvéd Koronaőrség hatvanhat év után, ünnepélyes keretek között ismét átvette a Szent Korona őrzését.

„A koronaőrség ötszázötven éve ugyanazzal foglalkozik, mint amiért annak idején létrehozták. Ez világrekord, hiszen még a pápa biztonságáért felelős Svájci Gárda is »csak« ötszáz éves múlttal dicsekedhet" – mondta el a honvedelem.hu kérdésére válaszolva Woth Imre. Hozzátette: az egyesület 2011. május 30-ával beteljesítette azt a küldetést, amiért létrehozták. A hagyományőrző tevékenységet azért folytatják tovább, hogy a jövőben szolgálatból kiöregedő koronaőröknek biztosítsanak egy olyan helyet, ahol összegyűlhetnek, és mind lélekben mind gyakorlatban folytathatják korábbi munkájukat, amely egy életre szól.

1595981434

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária