Hősi halált halt bajtársaik nyughelyére merültek

Szöveg: Szabó Béla | 2008. október 3. 9:11

Négy magyar búvár – Varga Zsolt százados, Török László főtörzsőrmester, Gulyás Tamás törzsőrmester az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóaljtól, valamint Domján András zászlós, a BRFK tűzszerész-búvára – merült alá a horvátországi Premuda sziget közelében kilencven esztendeje elsüllyedt Szent István csatahajó roncsához, hogy tisztelegjenek a szerencsétlenül járt tengerészek emléke előtt.

Galéria

1599060966

1599060974

1599060975

1599060976

1599060977

1599060978

1599060979

1599060980

Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének büszkeségét 1918. június 10-én olasz torpedótalálat süllyesztette el, s nyolcvankilenc (köztük negyvenegy magyar) tengerész lelte halálát a hullámsírban.
A hadihajó roncsaihoz az elmúlt

években már több alkalommal is lemerültek magyar búvárok, ám a jubileum alkalmából Zelenák József, a Magyar Búvár Szakszövetség oktatói kollégiumának elnöke külön expedíciót szervezett, amelybe meghívták a Magyar Honvédség búvárait is.

A civil és katonabúvárokból álló expedíció öt napon keresztül naponta lemerült a roncshoz, hogy felmérjék annak állapotát, elhelyezzék az emléktáblát, és előkészítsék a további kutatásokat. Munkájukat – mint azt Zelenák József elmondta – nagyban nehezítette a harmincnyolc méteres mélység alatt tapasztalható rossz látás, valamint az erős áramlás.

Ugyanakkor – tette hozzá – az úgynevezett Trimix-gázos merülés miatt a búvárok biztonságosabban és hosszabb ideig tartózkodhattak a víz alatt, mint a hagyományos „oxigénes merülésnél".

A kegyeleti merülés napján az expedíciót delegáció élén meglátogatta dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter is, akit az útra elkísérte Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, Tömböl László mérnök altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, valamint dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója is.

A magyar delegációhoz a horvát parti őrség Faust Vrancic nevű, Losinj kikötőjéből kifutó hadihajójának fedélzetén csatlakozott Josip Lucio altábornagy, a horvát hadsereg vezérkari főnöke, Goran Cacic, a horvát védelmi minisztérium államtitkára, valamint Otmár Commenda altábornagy, az osztrák hadsereg vezérkarfőnök-helyettese.
A Faust Vrancic Losinjból mintegy két óra alatt közelítette meg a Szent István elsüllyedésének helyszínét, ahol találkoztunk a merülésre készülő búvárok hajójával.

A „merülő-platform" szerepét betöltő hajóról motorcsónakon érkezett a Faust Vrancicra Varga Zsolt százados, a katonabúvárok rangidőse, és a honvédelmi minisztertől átvette azt a bronzkoszorút, melyet a búvárok elhelyeztek a Szent István csatahajó két propellertengelye között felállított emlékművön.

A Trimix-gázos technikának köszönhetően a búvárok hét perc alatt értek le a roncshoz, aztán mintegy öt perces lent tartózkodás után huszonöt perc alatt a felszínre is értek. (Hagyományos, „oxigénes" merülés esetén ez az idő, több mint egy óra lett volna.)
Amíg a búvárok lent tartózkodtak, a meghívott vendéget dr. Holló József tájékoztatta az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetéről, dr. Balog Tamástól pedig megismerhették a Szent István csatahajó történetét.

A továbbiakban Zelenák József a mélyvízi merülésekről, Hajdú Gábor mérnök ezredes pedig a katonabúvárok felkészítéséről számolt be a vendégeknek.
A roncsról visszaérkező búvárok jelentése után a hadihajó lobogójának félárbocra engedése, valamint kürtszava mellett a delegációk koszorú, és virágok tengerbe dobásával tisztelegtek a kilencven esztendeje elhunyt matrózok emléke előtt.

Képek: a szerző/Selmeczi Dániel felvételei