Megnyitotta kapuit a szombathelyi Iseum
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2011. augusztus 13. 8:07„Hatalmas érték az Iseum, amelynek mi szombathelyiek vagyunk az őrzői és a letéteményesei. Ez a darab a mi örökségünk a közös európai múltból; nem csak a tulajdonunk, hanem a feladatunk és a küldetésünk is” – jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter augusztus 12-én, pénteken délután a szombathelyi Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitó ünnepségén. A szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt.
Galéria
1599080115
1599080120
1599080120
1599080120
1599080121
1599080121
1599080121
„Ez az üzenet pedig nem más, mint az, hogy Róma a maga kultúrájával nagyon is hozzánk tartozik. Róma ugyanis az a birodalom, amelynek romjain Európa létrejött" – fogalmazott Hende Csaba.
A miniszter köszöntőjében kitért arra, hogy a helyi gazdasági élet szereplői számára is új távlatokat nyithat az Iseum. Mint fogalmazott: az Iseum „egyszerre jelkép és munkaeszköz."
„Nem csak az itt dolgozó szakembereknek biztosít megélhetést, hanem turisztikai szempontból is fontos. Olyan célpont, amiért önmagában is érdemes ellátogatni Szombathelyre. Ráadásul az Iseum segíthet még szebbé, még jobbá tenni karneválunkat és még inkább elmélyítheti római hagyományőrzőink munkáját" – zárta beszédét a honvédelmi tárca vezetője.
Mint ahogyan az Iseumot bemutató prospektusból kiderül, az egykori Ízisz-szentély maradványai egy szerencsés véletlen során kerültek napvilágra. Az 1955–61 között, majd 2001-től napjainkig tartó ásatások során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentély együttesének jelentős része és kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannónia ma ismert legfontosabb szakrális lelet-együttesét képezik. A hatalmas szentélyegyüttes egyébként a római város falain kívül, a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett, egy korábbi iparnegyed helyén épült fel a Kr. u. 2. század elején.
Használata a 4. század közepéig mutatható ki, amikor a szentélyt lebontották, márvány faragványainak többségéből meszet égettek, míg köveit más építkezésekhez használták fel. A templom helyén ókeresztény temető létesült. A szentélyből származó több százezer régészeti lelet közül kiemelkedő jelentőségűek a pódiumtemplom főhomlokzatát egykor díszítő hatalmas, egy-másfél tonnás fehérmárvány domborművek és a szentélyben tisztelt istenek szobrainak töredékei, amelyek az egyiptomi eredetű kultuszok és a római császártisztelet erős összefonódásáról tanúskodnak.
A szakemberek a savariai szentélyt méretei, építészeti kivitele, illetve az itt talált tárgyi leletek gazdagsága és sokszínűsége alapján a Duna-vidéki Ízisz-kultusz központjának tartják.
A megtalálást követő helyreállítás óta eltelt évtizedek során a szentély állapota jelentősen leromlott, életveszélyessé vált, illetve az újabb kutatások alapján az építészeti rekonstrukció is túlhaladottnak bizonyult. Mindezek alapján új rekonstrukció igénye fogalmazódott meg. 2007-ben Szombathely önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében pályázott és 2008-ban támogatást nyert a „Szombathely történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem – Az Iseum rekonstrukciója" elnevezésű projektre. Az elnyert támogatásnak köszönhetően terv készülhetett a központi szentélyépület mellett a teljes szentkerület egységes szemléletű, a mai épített környezetbe illő átalakítására. Az újonnan létrejött intézmény célja az Iseum leleteinek bemutatása mellett, Pannónia vallástörténeti emlékeinek kiállítása, oktatóbázis illetve vallástörténeti tudományos műhely kialakítása is.
Fotó: A szerző felvételei
(További képeinket a galériában láthatják!)
