„Mi, katonák gyakran kerülünk közeli kapcsolatba a halállal”

A nyugállományú ezredes beszédében szólt a tragédia körülményeiről is. „Vietnamban a feladataink teljesítése során alapvetően békés, nem háborús viszonyokkal számoltunk. Ugyanakkor tisztában voltunk azzal is, hogy a párizsi megállapodás aláírása utáni időkben sem szűntek meg Dél-Vietnamban a fegyveres összecsapások a dél-vietnami hadsereg és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány (DIFK) katonái között. Ezekre az összecsapásokra azonban a konkrétan meghatározott térségekben, az úgynevezett „leopárdfoltok" körzeteiben került sor. Az esetleges életveszély elkerülése érdekében mind a szárazföldi, mind pedig a légi közlekedés vonatkozásában tiltott zónákat, illetve a légi közlekedést illetően repülhető légi folyosókat jelöltek ki számunkra. Sajnos egy ilyen légi folyosótól eltérő repülés okozta tiszttársaink szörnyű tragédiáját."

1973-ban, ezen a napon, 11 óra 45 perckor a dél-vietnami Lao Baoban rakétatámadás ért egy UH−1H típusú helikoptert, amin Dylski Aurél, Cziboly Csaba, egy kanadai, egy indonéz tiszt, a DIFK két összekötő tisztje, valamint a gép háromfőnyi személyzete vesztette életét. A Magyar Néphadsereg első békefenntartó missziója a dél-vietnami volt 1973 januárja és 1975 áprilisa között. A magyarok az amerikaiak és a vietnamiak által megfogalmazott felkérésnek megfelelően 45 dél-vietnami ellenőrző ponton, valamint a saigoni központban a vietnami háborút 1973 januárjában a már korábban említett lezáró párizsi egyezmény végrehajtására létrehozott Nemzetközi Ellenőrző és Felügyeleti Bizottság erőinek részeként – indonéziai, lengyel, kanadai, majd később iráni katonákkal közösen − szolgáltak.

A Farkasréti temetőben, a hősi halottak sírjánál a megemlékezés koszorúzással ért véget. A Honvédelmi Minisztérium nevében dr. Papp Ferenc ezredes, a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal (HM TKH) Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóság igazgatója helyezte el a megemlékezés virágait.

Fotó: Dévényi Veronika