Napóleoni háborúk és középkori vásárok ízei

A délutáni program Simon V. László Farkas Bertalan – Az űrhajós című könyvének bemutatójával kezdődött. Az első magyar űrhajós élményeire, tapasztalataira sokan kíváncsiak voltak, s mind a dandártábornokhoz, mind a könyv szerzőjéhez érkeztek kérdések. Szó esett a vadászpilóta-képzésről, a kiválasztásról, a felkészülés időszakáról, az űrrepülésről és az azt követő időszakról is, s természetesen a bemutató utáni beszélgetések és dedikálások sem maradhattak el a programból.

A könyvbemutató után rendhagyó eseménynek lehettek tanúi a vendégek: nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódva idén első ízben Balatonakarattyán, az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központban elkészítették az „Üdülő Tortáját". Lőrincz János őrnagy, a torta megálmodója elmondta: Szent István királyunk ünnepe egyházi ünnep is, amelyet régen több helyen búcsúval ünnepeltek. A búcsúhoz vásárok is kapcsolódtak, melyek állandó szereplője volt a mézeskalács. „Nagyon szép mézeskalácsokat lehetett kapni, mindenki ezt vitte haza emlékbe, és úgy gondoltam, hogy a mézeskalács ezért kötődik ehhez az ünnephez. Mi azonban ötvöztük a hagyományt a mai modern cukrászattal, illetve kereslettel, és így jött a mézeskalács torta ötlete. Igyekeztünk hagyományos alapanyagokkal dolgozni, a mézeskalács lapot használtuk és a főzött krémet, illetve karamellt. Én Somogyban lakom, ott a grillázsnak van nagy hagyománya, de sokan érzékenyek a dióra, mogyoróra, ezért inkább karamell krémet és karamell habot készítettünk. A vaníliás krém és a karamell hab között pedig – hogy ne legyen túl édes – erdei gyümölcs krémet tettünk, amely kék áfonyából készült" – árulta el a tortáról az őrnagy, akinek a megalkotásban az MH RKKK két fiatal, tehetséges cukrásza, Nagy Gábor és Kazi Anita segített.

A 640 szelet torta három napig készült, és nagy sikert aratott a kóstolók körében. Piros Ottó ezredes, parancsnok a bemutató után elmondta: „hagyományteremtő céllal készítettük el idén az „Üdülő Tortáját", s mivel nagy sikert aratott, így amennyiben jövőre lesz az Ország Tortájához kapcsolódva Honvédség Tortája, akkor indulnánk ezen a megmérettetésen, és nem titkolt szándék az sem, hogy esetleg az Ország Tortája címre is beneveznénk." Lőrincz János őrnagy hozzátette: már megvan az elképzelés a jövő évi tortára is. Az Üdülő Tortáját természetesen nem csak egyszer kóstolhatták a vendégek, hiszen ezentúl szerepelni fog az üdülő cukrászatának kínálatában.

Miután minden szelet torta elfogyott, Napóleon kori hadijáték kezdődött fáklyafénynél a Balaton partján. „Az előadás a napóleoni háborúknak a győri csata utáni eseményét elevenítette fel, mely 1809. június 14-én volt" – mondta a hadijáték alaptörténetéről szólva Udovecz György hő. ezredes, a Jászkun Magyar Király Honvéd Hadikultúra Alapítvány elnöke. „A csata után egy ideig tisztázatlan helyzetek voltak, olyannyira, hogy gyakorlatilag még egy hét kellett ahhoz, hogy Győr várát, magát a várost is ténylegesen be tudják a franciák hódoltatni. Ezután következett, hogy a francia hadsereg rekvirálni kényszerült, hiszen az utánpótlásuk messze volt. Ennek írásos dokumentumai is vannak például Pápa, Kaposvár, Nagykanizsa, és más városok tekintetében is, ahol egyszer csak megjelenik a francia rekviráló kontingens, és felmérvén a város, illetve a falu lehetőségét, élelmet, felszerelést, ruhaanyagot, posztót követeltek több-kevesebb sikerrel: volt, aki átadta, volt, aki ellenállt. Nem tartott sokáig ez az állapot, 1-2 hétről beszélünk, utána megtörtént a békekötés és ki is vonult a francia hadsereg magyar területekről."

Ezt az időszakot elevenítette fel hadijátékában a Veresegyházi Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Jászkun Magyar Király Honvéd Hadikultúra Alapítvány és a kecskeméti Nagykun Huszár Bandérium. Udovecz György kiemelte: a Bandérium által alakított francia vadászlovasság kuriózumnak számít, mivel nem sok ilyen egyenruha van Európában sem, inkább a vérteseket jelenítik meg. Ám a különleges ruha dacára a Balaton-parti rekvirálás sikertelennek bizonyult a franciák számára, mivel az osztrák-magyar csapatok észrevették, majd összecsapások után a vasvillával felfegyverzett, felbőszült falusiakkal együtt elkergették őket.

Fotó: Kálmánfi Gábor