Nem állunk meg a Dunánál…

Mint azt Sipos György felmérő osztályvezetőtől megtudtuk, a térkép elkészítését aprólékos kutatás, előkészítés, valamint az alakulatoktól érkező kérések előzték meg. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred, valamint az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred számára hiánypótló segítség a Duna (és más hazai folyók) friss adatokkal ellátott, minden igényt kielégítő feltérképezése. Ennek az óriási feladatnak első szakaszaként készült el a Ráckevei-Duna 57 kilométeres szakaszának részletes térképészeti ábrázolása. „Mindkét alakulat konkrét igényeket fogalmazott meg az előzetes egyeztetések során, a meder mélységétől a partviszonyokon át egészen az árvízvédelmi töltésekig, valamint a megközelítési utakra vonatkozóan. Ezeket figyelembe véve készült el ez a komplex, speciális térkép, amelyen igyekeztünk minél több használható információt feltüntetni, anélkül, hogy túlzsúfoltuk volna" – tette hozzá a topográfiai szakember.

Egy térkép akkor jó, ha pontosan a megfelelő mennyiségű információval van ellátva. Ha túl kevés van belőlük, értelmét veszti a munka, ha túl sok, akkor elveszhet a lényeg a részletekben. A Ráckevei-Duna esetében speciális kivitelezést választottak a Zrínyi Kft. munkatársai, így még jobban kellett figyelniük az adatmennyiségre. „Megjelenítésében ortofotó alapú térképet készítettünk, azaz pontosan függőleges, perspektivikus torzításoktól mentes légi fényképeket használtunk alapul, majd ezt kartografáltuk felül a hagyományos térképészeti elemekkel. Az ortofotó kényes dolog, hiszen rengeteg információt tartalmaz, amelyek mindegyike azonos intenzitással árad a szemlélő felé, ezért döntöttük a hagyományos térképi elemek használata mellett is. Kiemeltük a fontosabb részeket, például az utak rendűségét különböző színnel jelölve, feltüntetve műszaki paramétereiket. Megjelenítettük a szintvonalakat, bejelöltük a hajózási táblákat. Feltüntettük a folyó felett, illetve a meder alatt áthaladó közművezetékek nyomvonalát. Ábrázoltuk a hajózási útvonalat és az azokat keresztező kompok nyomvonalát is" – mondta Sipos György.

Egy ilyen jellegű térkép elkészítése csak a leggondosabb előkészületek után lehetséges. Simon Péter felmérő mérnök, a kivitelezésért felelős team vezetője a menet közben felmerült nehézségekről is beszélt. „Beszereztük a Dunáról készült fellelhető dokumentációkat, amelyek azonban csak alapnak voltak használhatók, mivel nagyjából a múlt század hetvenes éveiben készültek, ráadásul csak a vízi részre vonatkoztak, mi pedig arányaiban ennél sokkal nagyobb területet dolgoztunk fel. Az előkészítési folyamat is újdonság volt számunkra, hiszen medertérképezésről is beszélünk, amelyhez nem volt megfelelő felszerelésünk. Ekkor szereztük be a munka elvégzéséhez nélkülözhetetlen szonárt, amelyet a GPS-rendszerünkkel összekapcsolva már elkezdhettünk dolgozni. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy milyen szoftvert használjunk a munkához. Több ötlet elvetése után végül kidolgoztuk a saját verziónkat, amelyet másra nem is lehet használni, annyira speciálisan ehhez a térképezési módszerhez készült. Lényege, hogy a szonáros és GPS-mérések, valamint a légi felvételek alapján előállított térmodell felhasználásával, egy mélységvonalakkal ellátott domborzatmodellt, valamint hossz- és keresztszelvényeket tudtunk létrehozni. Ebben szintén a katonák igényeihez igazodtunk, hiszen ők tudták, mely helyeken van szükségük különleges kiegészítő adatokra. Ilyenek például a hidak környéke, ahol látniuk kell, hogyan néz ki a meder keresztmetszete. Ezeket a speciális oldalakat is befűztük az atlaszba" – vázolta Simon Péter a munkafolyamatot.

A terepen végzett adatgyűjtés egyébként éppen az árvíz idejére esett. A topográfusok számára – bármilyen furcsán hangzik – még kapóra is jöttek az extrém körülmények, mert a vízállás miatt olyan helyekre is be tudtak menni a szonárral, ahová egyébként esélyünk sem lett volna. Emiatt is volt különösen fontos az együttműködés a vízügyi igazgatóságokkal, amelyek a vízügyi adatok hitelességét szavatolták. A hibalehetőség itt óriási, hiszen a vízállási értékek csak akkor lehetnek mérvadók, ha tökéletes szinkronban vannak azzal az időponttal, amikor az ortofotók készültek.

A két alakulat azóta már használja is a térképet. A Zrínyi Kft. munkatársai papír- és digitális verzióban egyaránt eljuttatták a katonákhoz munkájuk végeredményét. A feladat azonban ezzel nem ér véget. Már elkészült a Duna felmérése a budapesti Kvassay-zsiliptől az ország déli határáig. Idén északi irányban, a budapesti Megyeri hídig folytatják a Duna térképezését, de a topográfusok még ennél is messzebbre tekintenek.

„Nem állunk meg a Dunánál, nem állunk meg a Tiszánál. A Rába, a Körösök, a Dráva, és minden hajózható folyó térképét elkészítjük. Az új katonai felmérés markáns eleme a vízrajz is, így az elavult adatokat frissekkel fogjuk mindenhol pótolni. Feszített tempóval dolgozunk, de érdekesnél érdekesebb feladatok várnak ránk" – összegezte Sipos György felmérő osztályvezető az új kihívások egyik szegmensét.

A „Szép Magyar Térkép" pályázatra beküldött darabok (köztük a Zrínyi Kft. díjnyertes pályaművével) 2015. április 11-ig tekinthetők meg az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti előadótermében rendezett kiállításon.

Fotók: Galovtsik Gáborés Simon Péter