Rulettasztal, tekepálya, csónakázótó

Az idegenvezető, Asbót-Györkös Mónika elmondta, hogy milyen események zajlottak a korabeli kaszinó, a mai Stefánia Palota falai között a XIX. század végén és a XX. század elején. Elhangzott: az egykori Park-Club 1895. május 1-jén nyitotta meg kapuit. A neobarokk stílusban, eredetileg úri kaszinónak készült épület báró Atzél Béla kezdeményezésére létesült azzal a céllal, hogy az előkelő társaság számára egy nyári üdülőhelyet biztosítson. Az épület jobb szárnyában találhatóak az egykori étkezőhelyiségek, bal oldalon pedig a játék- és olvasótermek. A mai Stefánia Galéria és a mellette lévő terem egykor kaszinóként szolgált. A galériateremben három rulettasztal és négy kártyaasztal kapott helyet. Annak ellenére, hogy tiltva voltak a szerencsejátékok, sokan játszották azokat. De például a bridzs, illetve az ulti elődjeit, a máriást vagy a twisztet szabadon játszhatták, mert azok nem a szerencsére, hanem a taktikára épültek.

A hatalmas, tizenegy méter belmagasságú emeleti báltermet és a hozzá kapcsolódó szalonokat, valamint a télikertet hallszerű lépcsősoron érhetjük el. A lépcsőház sarkaiban intim társalgókat rendeztek be. A hathektáros telken egy főúri parkot alakítottak ki, benne egy ötszáz négyzetméter felületű tóval. A kert egyik fő látványossága volt egy mesterségesen készült cseppkőbarlang (a kápolna helyén), melyből vízesés ömlött alá. Ez látta el a tavat, amelyen nyaranta csónakázni, telente korcsolyázni lehetett. Ezeken kívül a park a sportolási igényeknek is eleget tett: volt teniszpálya, tekepálya, és még egy lövőház is helyet kapott benne.

A klub tagsága az épülethez hasonlóan kivételes volt. A nagy múltú nemesi családok sarjai – az Andrássy, Esterházy, Széchenyi, Festetics családok – mellett a kor politikai elitjének képviselői – Bethlen István, Széll Kálmán, Tiszta István – mind a tagok közé tartoztak.  Az épületet gyakran keresték fel királyi személyek. Így látogatott el Ferenczy Ida társaságában Erzsébet királyné is. Vendégként a klubban járt Vilmos német császár, Alfonz későbbi spanyol király, de még a perzsa sah, Mozzafer-ed-Din is megfordult a mai Stefánia Palotában. Rajtuk kívül ellátogatott még Mikszáth Kálmán, Jókai Mór és Törley József is.

A második világháborúban az épületet több találat érte, majd 1947-től a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe került. A Park-Club 1993-ban kapta a Stefánia Palota nevet, s manapság elsődleges feladata a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kiemelt rendezvényeinek kiszolgálása.

A budapesti kaszinók városlátogató sétatúrájának keretében Horváth Ildikó, a Stefánia Palota munkatársa további négy kaszinót mutatott be a résztvevőknek: ezek az Országos Kaszinó, a Nemzeti Kaszinó, az Országos Tiszti Kaszinó, valamint a Lipótvárosi Kaszinó (Duna Palota).

Ildikó a honvedelem.hu érdeklődésére elmondta: a XIX. században nagyon sok kaszinó működött a városban. „A Nemzeti Kaszinó alakult meg legelőször, amelynek mintájára jött létre a többi. A különbség a tagságban mutatkozott meg: a Nemzeti Kaszinót mágnáskaszinónak nevezte a köznyelv. Későbbiekben létrejöttek specifikus kaszinók például a tanítóknak, postásoknak és rendőröknek" – részletezte, majd hozzátette, hogy Budapesten kerületek, illetve vallási felekezetek szerint is alakultak ki kaszinók. A Stefánia Palota munkatársa elmondta: ezen helyiségek célja az volt, hogy tagjaik kellemesen tudják eltölteni az idejüket. „Nemcsak kártyáztak és játszottak, hanem, mivel a legtöbb kaszinónak volt könyvtára vagy járatott folyóiratot, a tagok művelődni és társalogni is tudtak" – hangsúlyozta Horváth Ildikó.

Fotó: Tóth László