Szentmise a Rab Mária-forrásnál

A hivatalos program a Megyei Levéltár épületénél –a Jutasi Altisztképző egykori parancsnoki épülete – kezdődött, ahol Rainer Pál, a Laczkó Dezső Múzeum történésze idézte fel a XX. század világháborúinak magyar vonatkozásait, külön kiemelve a Veszprémben állomásozó alakulatok történetét, valamint háborús emberveszteségeit. Ezt követően a hívek Zsebe Attila börtönlelkész, diakónus vezetésével a hazáért életüket és vérüket áldozó veszprémi katonák emlékére egy 14 stációból álló keresztutat jártak végig, amelynek utolsó állomása a Rab Mária-forrásnál, a Jutasi Altisztképző hivatalosan felszentelt egykori miséző helyén található. A stációknál az MH 54. Veszprém Radarezred katonái álltak őrt.

A Rab Mária-forrásnál található kegyhelyen Kollár Pál zászlós emlékezett a magyar katonahősökre, a világháború áldozataira, a világégés befejezésének századik évfordulója alkalmából. Mint mondta, a hősök áldozatára az utódoknak kötelessége emlékezni, mert akik múltjukat nem becsülik, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt. „Egy nemzet háborgó lelkiismeretét nem tudják megnyugtatni a régi katonasírok előtt titokban elmormolt imák, a világháborús emlékművekre rejtőzködve letett virágcsokrok, az elvétve fellobbanó gyertyák. Ezt együtt és közösen kötelességünk megtenni" – tette hozzá a zászlós, majd szót ejtett az 1924-ben megalakult Jutasi Altisztképző történetéről, szellemiségéről, valamint jelenlegi jogutódjáról, a szentendrei MH Altiszti Akadémiáról. „Mi, a Magyar Királyi Kinizsi Pál Honvéd Csapat-altisztképző iskola szellemi örökösei nagy tisztelettel emlékezünk elődeinkre."

Mások a körülmények, mint az 1920-as években, azonban nekünk, kései örökösöknek – a tábornoknak, a tiszteknek, az altiszteknek és az altisztjelölteknek – is az elődeink szellemében kell szolgálni a hazánkat – fogalmazott Bozó Tibor dandártábornok, a szentendrei MH Altiszti Akadémia parancsnoka. Bozó Tibor felidézte azt a sorsfordító eseményt, amikor 1937-ben a Magyar Királyi Jutasi Altisztképző Intézet növendékei felvállalták a Rab Mária néven ismertté vált kegyhely gondozását. Nekik köszönhetően a forrás 1941-ben újjáépült, majd az akkori parancsnok, vitéz Markóczy János ezredes kezdeményezésére nagyszabású ünnepség keretében felszentelték.

A háborút követően a kommunisták a forrás körüli műtárgyakat lerombolták. Az emlékhely körüli hagyományápolás 2009-ben kezdett újjáéledni, az elmúlt években a Magyar Honvédség is növekvő létszámmal vett részt a Kisasszony napi ünnepségeken. „Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk ahol a jutasiak imádkoztak és fejet hajthatunk elődeink előtt. Nem szabad elfelejtenünk ennek a nagyon jó katonaszellemnek az örökségét, az a küldetésünk, hogy ezt továbbadjuk" – tette hozzá az Altiszti Akadémia parancsnoka.

A szentmisét különösen ünnepélyessé tette a nemzet összetartozását szimbolizáló Nyolc Boldogság Oltárterítő összeillesztése, valamint az MH Légierő Zenekar Veszprém tagjainak zenei szolgálata.